Gabonatermesztés Magyarországon

Gabonatermesztés Magyarországon

A gabonatermesztés Magyarországon évszázados hagyományokra nyúlik vissza, és az ország mezőgazdasági szektorának egyik legfontosabb ágazata. A gabonafélék közé tartozik a búza, árpa, zab és a tritikálé, amelyek mind hozzájárulnak az ország gazdasági és élelmezési stabilitásához. Ebben a cikkben áttekintjük a különböző gabonafélék termesztésének helyzetét és jelentőségét, különös tekintettel a 2024-es évre.

Az őszi búza termesztése Magyarországon

Az őszi búza az egyik legelterjedtebb gabonaféle Magyarországon. Az őszi búza termesztése különösen fontos, mivel ez az alapja a kenyérgyártásnak és számos más élelmiszer előállításának. Az őszi búza vetőmag kiválasztása és megfelelő időben történő vetése elengedhetetlen a jó terméshozam eléréséhez.

A 2024-es évben az őszi búza termesztésének helyzete javuló tendenciát mutat, köszönhetően az új vetőmagfajták és a fejlett mezőgazdasági technológiák alkalmazásának. Az őszi búza termesztésével kapcsolatos részletes információkért látogasson el a Karintia Kft. weboldalára.

Tavaszi kalászos vetőmagok

A tavaszi kalászos vetőmagok közé tartozik a tavaszi árpa, zab, búza és durumbúza. Ezek a növények fontos szerepet játszanak a takarmányozásban és az élelmiszeriparban egyaránt. A tavaszi árpa vetőmag kiválasztása különösen fontos a sörgyártás szempontjából, mivel a sörárpa minősége nagyban befolyásolja a végtermék ízét és minőségét.

Tavaszi árpa fajták

A tavaszi árpa fajtái között megtalálhatók a sörárpa különböző típusai, amelyek termesztése, vetési és aratási ideje, valamint ára jelentős hatással van a termelők gazdasági helyzetére. A tavaszi árpa fajtáiról és azok termesztéséről további információkért látogasson el ide: tavaszi árpa fajták.

Szójabab termesztése Magyarországon

A szójabab egyre népszerűbb növény Magyarországon, különösen a növényi fehérje iránti kereslet növekedése miatt. A szójabab vetőmagok kiválasztása és megfelelő termesztése fontos a jó terméshozam és a minőségi termék előállítása érdekében.

A szójabab termesztésével kapcsolatos tények és tévhitek megismeréséhez látogasson el az alábbi oldalra: A szójabab termesztése Magyarországon.

Őszi kalászos vetőmagok

Az őszi kalászos vetőmagok közé tartozik az őszi takarmány árpa, sörárpa, búza, durumbúza és tritikálé. Ezek a növények kulcsfontosságúak a magyar mezőgazdaság számára, mivel biztosítják az állatállomány takarmányát és az emberi fogyasztásra szánt gabonaféléket. Az őszi kalászos vetőmagok választéka lehetővé teszi a gazdálkodók számára, hogy a legmegfelelőbb fajtákat válasszák a helyi körülményeknek megfelelően.

Őszi Káposztarepce

Az őszi káposztarepce termesztése szintén jelentős szerepet játszik a magyar mezőgazdaságban. Az őszi káposztarepce olajtartalma miatt fontos növény az élelmiszeripar és a biodízel gyártás számára is. Az őszi káposztarepce termesztésével kapcsolatos információk és útmutatók elérhetők a megadott linken.

Összefoglalás

A gabonatermesztés Magyarországon folyamatos fejlődésen megy keresztül, köszönhetően az új vetőmagfajtáknak és a korszerű mezőgazdasági technológiáknak. Az őszi és tavaszi kalászos vetőmagok, valamint a szójabab termesztése mind hozzájárulnak az ország mezőgazdasági sikeréhez. További információkért és részletekért látogasson el a fent említett linkekre.

Hasznos témák

Fedezze fel a Karintia Kft. vetőmag kínálatát!

Fedezze fel a Karintia Kft. vetőmag kínálatát!

Üdvözöljük a Karintia Kft. világában, ahol a mezőgazdasági termelők igényeit szem előtt tartva kínálunk kiváló minőségű vetőmagokat. Cégünk elkötelezett amellett, hogy a legmodernebb agrártechnológiákkal összhangban álló, magas terméshozamot és kiváló minőséget biztosító vetőmagokat biztosítson partnerei számára. Kiemelt figyelmet fordítunk a tavaszi vetésű növényekre, mint amilyen a tavaszi árpa és a szója is, melyek nélkülözhetetlen elemei a fenntartható és profitábilis mezőgazdasági termelésnek.

A tavaszi árpa vetőmagok új generációja

A tavaszi árpa különleges helyet foglal el kínálatunkban, hiszen ez a növény nem csak a takarmányozásban játszik fontos szerepet, hanem a sörkészítés alapanyagaként is kiemelkedő jelentőséggel bír. Az ELEKTRA fajta, amelyet a tavaszi árpa vetőmag oldalon talál, kifejezetten a malátázáshoz kiváló paraméterekkel rendelkezik, alacsony fehérjetartalommal és kiváló csírázási képességgel bír, így garantálva a sörkészítés során elvárt magas minőséget. Bővebben: Tavaszi árpa fajták: a sörárpa termesztése, vetési és aratási ideje és ára

Innovatív szója vetőmagok a hatékony termelésért

A szójabab vetőmagok terén is az innováció és a minőség képviselői vagyunk. A szója mint fehérjeforrás és olajnövény kulcsfontosságú szerepet tölt be a mezőgazdaságban, és a Karintia Kft. által kínált szójabab vetőmagok kiválasztása során különös figyelmet fordítottunk arra, hogy a fajták magas olaj- és fehérjetartalommal, valamint kiváló betegség- és stressztűrő képességgel rendelkezzenek. Ezzel is támogatva a gazdálkodókat abban, hogy a lehető legjobb terméseredményeket érhessék el.

Miért válassza a Karintia Kft.-t?

  • Széles kínálat: Legyen szó tavaszi vetésű növényekről, mint a tavaszi árpa vagy a szója, kínálatunk minden mezőgazdasági termelő igényét kielégíti.
  • Szakértői támogatás: Területi képviselőink személyre szabott tanácsadással állnak rendelkezésre, segítve Önt a legmegfelelőbb vetőmag kiválasztásában.
  • Minőség és megbízhatóság: Vetőmagjaink a legmagasabb minőségi követelményeknek megfelelően kerülnek kiválasztásra, biztosítva ezzel a termelés sikerét.

Fedezze fel a Karintia Kft. teljes vetőmag kínálatát a weboldalunkon, és találja meg az Ön gazdaságához leginkább illő vetőmagot. Legyen szó akár tavaszi árparól, akár szójáról, nálunk a minőség és a megbízhatóság garantált.


Elérhetőségeink

Központi iroda:
H-9800 Vasvár, Dr. Tretter L. u. 4/A
Telefon: +36 94 572 050
Fax: +36 94 572 056

Vetőmagüzem:
H-9800 Vasvár, Mártirok útja 50.
Telefon: +36 94 371 652
Fax: +36 94 371 203

Vetőmag kereskedelem

Telefon: 

+36 94 572 054
+36 30 9572 888

Növényvédőszer kereskedelem

Telefon: 

+36 94 371 652
+36 30 9572 999

Műtrágya kereskedelem

Telefon: 

+36 94 572 054
+36 30 9580 029

Mikor, mit lehet metszeni?

Mikor, mit lehet metszeni?

A kertészkedés számos előnnyel jár, mint például az egészséges életmód, a kreatív kifejezés és a természetes szépség létrehozása. Azonban, hogy a kerted mindig egészséges és szép maradjon, fontos tudni, mikor és hogyan kell metszeni a növényeket. A megfelelő metszés nem csak a kerted szépségét növeli, hanem elősegíti a növények növekedését és egészségét is. Ebben az útmutatóban áttekintjük, mikor és mit kell metszeni Magyarországon.

  1. Az első lépés a megfelelő metszés megértése

A növények metszése nem csak esztétikai szempontból fontos, hanem a növények egészsége és növekedése szempontjából is. A metszés lehetővé teszi a növényeknek, hogy több energiát fektessenek az egészséges növekedésbe és a termelésbe. A megfelelő metszés nem csak a természetes szépséget növeli, hanem megakadályozza a növények elpusztulását, betegségek kialakulását és a betegségek terjedését is.

  1. A megfelelő időpont kiválasztása a metszésre

A megfelelő időpont kiválasztása nagyon fontos a növények metszése során. A megfelelő időpontban történő metszés elősegíti a növények egészséges növekedését és csökkenti a sérüléseket is. A metszés időpontja az adott növény típusától és a metszés céljától függ. A legjobb időpont a téli pihenő időszaka, amikor a növények aktív növekedése és virágzása már befejeződött.

  1. Gyümölcsfák metszése mikor esedékes?

A gyümölcsfák metszése nagyon fontos a termés mennyisége és minősége szempontjából. A gyümölcsfák metszése két időpontban történik: az egyik a nyugalmi időszakban, a másik a másik időpont, amikor a gyümölcsfák metszése ajánlott, az a nyár vége, illetve az ősz eleje. Ekkor a friss hajtások már megkeményedtek, és jobban láthatóvá válnak a fa koronájának struktúrája és formája.

A metszés során a cél az, hogy a gyümölcsfák ágainak aránya és az egész fa aránya is megfelelő legyen, így a fa egészségesen növekedhet és termelhet. A metszés során a túlterhelt, beteg vagy sérült ágakat kell eltávolítani, hogy a fa energiája a termések képzésére és az egészséges hajtások növekedésére koncentrálódjon.

A metszés során a korona közepét is ki kell tisztítani, hogy elegendő fény juthasson a fa alacsonyabb szintjeire is. A túl magasra nőtt ágakat is el kell távolítani, hogy a fa alacsonyabb ágai is jól fejlődhessenek.

A gyümölcsfák metszésekor fontos az is, hogy ne vágjuk le az összes hajtást, mert ez megakadályozza a termés képződését. A metszés során meg kell tartani azokat a hajtásokat, amelyek a következő évre termést fognak hozni.

A különböző gyümölcsfajtáknak eltérő metszési igényei vannak. Például a cseresznyefák metszésekor nem ajánlott a tavaszi metszés, mert ez vérbölcsősödést okozhat a fában. A cseresznyefát inkább nyár végén vagy ősszel érdemes metszeni.

A megfelelő időben elvégzett gyümölcsfametszés nemcsak a termés minőségét és mennyiségét javítja, hanem a fa élettartamát is meghosszabbítja. A rendszeres metszés lehetővé teszi, hogy a fa egészségesen és erősödve növekedjen, és a termés minden évben bőséges legyen.

Ha gyümölcsfáját szeretné megfelelően megmetszeni, mindig kérje szakember segítségét. A metszés során ugyanis nagyon fontos az egészséges ágak meghagyása és a sérült ágak eltávolítása, hogy a fa ne sérüljön és ne veszítse el produktivitását.

  • Almafa: Az almát általában a tél végén lehet metszeni, amikor a fa pihen. Az almákat minden évben meg kell metszeni, hogy az új hajtások jól nőjenek, és a fa ágai erősebbek legyenek.
  • Körtefa: A körtefát a tavasz elején lehet metszeni. A metszés elősegíti a termés minőségét és mennyiségét, valamint javítja a fa ágainak formáját.
  • Cseresznyefa: A cseresznyefát legjobban a tavasz elején lehet metszeni. A metszés elősegíti a fa alakjának javítását és megakadályozza a túlzott növekedést, ami javítja a termés minőségét.
  • Szilvafa: A szilvafát legjobban a tavasz elején lehet metszeni, amikor a fa még pihen. A szilvafák metszése elősegíti az ágak megfelelő formáját és az új hajtások kialakulását. A metszés javítja a termés minőségét és mennyiségét, valamint megakadályozza a túlzott növekedést.
  • Meggyfa: A meggyfát a virágzás után, nyár elején lehet metszeni. A metszés elősegíti a termés minőségét és mennyiségét, valamint megakadályozza a túlzott növekedést. Fontos, hogy ne vágjuk le az összes hajtást, mert az új hajtásokon teremnek majd a következő évi termések.
  • Barackfa: A barackfát a tavasz elején lehet metszeni, amikor a fa még pihen. A metszés elősegíti az ágak megfelelő formáját és az új hajtások kialakulását. A metszés javítja a termés minőségét és mennyiségét, valamint megakadályozza a túlzott növekedést.
  • Diófa: A diófát a nyár végén vagy ősszel lehet metszeni, amikor a fa már elhullatta a leveleit. A metszés elősegíti az ágak megfelelő formáját és a termés minőségét és mennyiségét. A diófa erős növekedése miatt fontos, hogy ne vágjuk le az összes hajtást, mert az új hajtásokon teremnek majd a következő évi termések.
  1. Hogyan lehet a fák metszésével javítani a termést?

A termést befolyásoló tényezők között kiemelt szerepet kap a növények metszése. Ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni, hiszen a helyesen elvégzett metszés nagyban hozzájárulhat a növény egészségéhez és termésének mennyiségéhez.

Az almafák metszése például kulcsfontosságú a termés megfelelő minősége és mennyisége szempontjából. A metszés során el kell távolítani a beteg, törött és keresztező ágakat, így a fa több energiát fordíthat az egészséges ágak növekedésére, ami pozitív hatással van a termésre. Az almafák általában február elején metszendők, mielőtt a rügyek kinyílnának.

A cseresznyefák metszése általában július elején történik, miután befejeződött a termés betakarítása. Az ágakat úgy kell metszeni, hogy a növénynek legyen elegendő árnyéka, és megakadályozzuk a gyümölcs túlzott napsugárzásnak való kitettségét. Emellett a cseresznyefák metszése elősegíti a termések egyenletes eloszlását a fán.

A szilvafák metszése szintén nagyon fontos. Az ágakat általában a nyár végén vagy az ősz elején kell eltávolítani. A metszés során a beteg, sérült vagy túl sűrű ágakat kell eltávolítani. A szilvafák esetében a helyes metszés hozzájárul a fa korai éréséhez és a termések nagyobb méretéhez.

A körtefák metszése általában a téli időszakban történik. Az ágakat úgy kell metszeni, hogy a fa ne legyen túl sűrű, így a termések könnyebben kifejlődhetnek és megfelelően érhetnek.

Összefoglalva, a gyümölcsfák metszése nagyon fontos a termés minősége és mennyisége szempontjából. Az almát a tél végén lehet metszeni, a körtefát a tavasz elején, a cseresznyefát és a szilvafát is a tavasz elején, míg a meggyfát és a barackfát a virágzás után, nyár elején célszerű metszeni. A diófát pedig a nyár végén vagy ősszel érdemes metszeni. A metszés során fontos figyelembe venni a fa alakját és a hajtások helyét, hogy megfelelő termés alakulhasson ki.

  1. Mit kell tudni a sövények metszéséről?

Mit kell tudni a sövények metszéséről? A sövények metszése a kertészeti munkák leggyakoribb része. A megfelelő metszési technika alkalmazása azonban nem mindig egyszerű.

A sövények metszése nem csak esztétikai okokból fontos, hanem a növények egészsége és fejlődése szempontjából is. A megfelelő metszési időpont és technika kiválasztása fontos, hogy a sövények szépek és egészségesek maradjanak.

A sövényeket általában két alkalommal metszik meg: tavasszal és ősszel. A tavaszi metszés általában a virágzás után történik, míg az őszi metszés az éves növekedési ciklus végén, azaz az első fagy előtt ajánlott.

A sövények metszésének célja az ágak megfelelő alakítása és rövidítése, hogy a sövény sűrűbb, egészségesebb és ápoltabb legyen. A metszés során a beteg vagy károsodott ágakat el kell távolítani, hogy megakadályozzuk a további betegségek terjedését és a sövény romlását.

A sövények metszésekor fontos, hogy a metszőolló éles legyen, hogy ne okozzon sérülést a növénynek. Az ágakat 45 fokos szögben kell levágni, hogy a víz ne gyűljön össze az ág végén, ami a fa rothadásához vezethet. A metszés során a sövény magasságát és szélességét is figyelembe kell venni, hogy megfelelő méretű és formájú maradjon.

A sövények metszésével kapcsolatosan gyakran felmerülő kérdések között szerepel az is, hogy milyen gyakran kell metszeni a sövényt. Ez általában a sövény típusától és a környezeti feltételektől függ. Általánosságban elmondható, hogy a sövényeket évente legalább egyszer, de inkább kétszer kell metszeni.

Összefoglalva, a sövények metszése fontos része a kertészeti munkáknak, és számos tényezőt kell figyelembe venni annak érdekében, hogy a sövények szépek és egészségesek maradjanak. A megfelelő metszési technika és időpont kiválasztása segíthet abban, hogy a sövények ápoltak és szépek maradjanak évről évre.

6. Hány fokban lehet metszeni?

A metszést általában akkor végezzük, amikor a növény nyugalmi állapotban van, azaz télen vagy korán tavasszal. Az optimális hőmérséklet a metszéshez általában 0 és 5 fok között van, de a konkrét hőmérséklet a növényfajtól és az időjárási körülményektől függően változhat. Ha túl hideg van, a növények könnyebben megsérülhetnek, ha pedig túl meleg, akkor a sebek nehezebben gyógyulnak, ami hosszú távon káros hatással lehet a növényekre. A metszést általában száraz időben végezzük, hogy a sebek gyorsabban begyógyuljanak, és ne legyenek kitéve a nedvesség okozta fertőzéseknek.

Februári keti munkák – tennivalók a kertben február végén

Februári keti munkák – tennivalók a kertben február végén

A februári kerti munkák között az egyik legfontosabb feladat a talaj felkészítése a tavaszi virágok és zöldségek ültetésére. A hideg időszak végén a talaj megkeményedett, így a talaj ásása és a gyomok eltávolítása nagyon fontos, hogy a tavaszi növényeknek jól fejlődniük tudjanak.

1. Februári kerti munkák – a talaj ásása

A talaj ásása segít a levegő és a víz áramlásának javításában, valamint segít a gyomok eltávolításában is.

2. Februári kerti munkák – a Gyomok eltávolítása

A gyomok eltávolítása segít a tavaszi növényeknek abban, hogy jól fejlődhessenek, mivel a gyomok kiszorítják a tápanyagokat és a vizet a növényektől.

3. Februári feladatok a kertben – Kerti eszközök karbantartása

Február végén jó időszak a kerti eszközök karbantartására, hogy készen álljanak a tavaszi munkákra. Az eszközök tisztítása és összeszerelése segít abban, hogy a kerti munkák minél hatékonyabbak legyenek.

4. Februári kerti munkák – Növényvédelem:

A tél végén a növények még érzékenyebbek a kártevőkkel szemben, így jó, ha februárban ellenőrizzük, hogy nincsenek-e kártevők a növényeken. Ha igen, akkor alkalmazzunk megfelelő növényvédelmi módszereket.

5. Februári kerti munkák – Ültetés

Februárban még nem ajánlott növényeket ültetni, de kiválaszthatjuk a tavaszi virágok és zöldségek magjait, hogy elkezdhessük a nevelésüket a későbbiekre.

6. Februári kerti munkák – Metszés

A februári kerti munkák között szerepelhet a fák és bokrok metszése is, ha ezt a munkát nem végeztük el korábban. A téli időszak végén a fák és bokrok ágai gyakran meggyengülnek, így a vágásuk segíthet a növekedésükben és a természetes formájuk megőrzésében.

7. Februári kerti munkák – kerti ösvények rendbetétele

Ezenkívül a februári hónapban jó időszak a kerti ösvények és járdák javítására, hogy a tavaszi esők ne okozzanak kárt bennük. A földet, homokot és kavicsot lehet hozzáadni, hogy az ösvények és járdák stabilabbak legyenek.

8. Feladatok a kertben februárban – tápanyag utánpótlás

Végül, de nem utolsósorban, a februári kerti munkák között szerepelhet a talaj tápanyagokkal való feltöltése is. A téli időszak alatt a talaj gyakran kiürül a tápanyagokból, így a talaj feltöltése segíthet a növényeknek a tavaszi időszakban.


A februári kerti munkák kulcsfontosságúak a tavaszi virágok és zöldségek sikeres termesztéséhez. Az ásás, a gyomok eltávolítása, a kerti eszközök karbantartása és a növényvédelem mind fontos lépések a kert felkészítésében. A február végi időszak is alkalmas a tavaszi virágok és zöldségek magjainak kiválasztására, hogy elkezdhessük a nevelésüket, hogy időben elültethessük őket.

A februári időjárás általában még hideg, de ha a napsütés és a hőmérséklet megfelelő, akkor a kerti munkák elkezdhetőek, így a talajt is fel lehet készíteni az ültetéshez. Ha a talaj száraz, akkor öntözzük meg, hogy jó állapotban legyen.

A februári kerti munkák nem csak a tavaszi virágok és zöldségek termesztését segítik, hanem a kert összképét is javítják. A karbantartás segít abban, hogy a kert rendezett és egészséges legyen, valamint a növényeknek is jót tesz a rendszeres gondozás.

Kapcsolódó cikk:

Januári tennivalók a kertben

Januári tennivalók a kertben

Januárban a kertben a legegyszerűbb tennivalók a kerti növények védelme a hidegtől és a széltől. A fagyok elkerülése érdekében lehetőség szerint fedjük le a növényeket vagy tegyük őket átmenetileg egy szárazabb, melegebb helyre. Ezenkívül a fák és bokrok ágait is lehet borítani hóval, hogy megvédjük őket a fagyoktól. Ha a talaj nem fagypont alatti, akkor lombhullató növényeket is lehet ültetni. A földet is lehet ásni, hogy javítsuk a talaj minőségét, de vigyázzunk, hogy ne károsítsuk a növények gyökereit. A kerti eszközöket is jó tisztítani és karbantartani januárban, hogy készen álljanak a tavaszi munkákra.

Január a kertészkedési év kezdete – az újrakezdés, a megújuló energiák és az előttünk álló tizenkét hónap nagyszabású terveinek ideje.

A kerti munkák ebben a hónapban leginkább arról szólnak, hogy rendben tartsuk a dolgokat, és felkészüljünk a következő évre. Ha már nagyon szeretne belevágni a növénytermesztésbe, a szokásos teendők mellett van néhány dolog, amit megtehet: ilyen például a rózsák ültetése, az első korai burgonya csíráztatása és a cukorborsó vetésére való felkészülés.

Az Agrofórum javaslata

  • Használja ki az újévi lelkesedését, és a tavaszra való felkészülés jegyében tisztítsa meg a cserepeket, a szerszámokat, a vízhordókat és az üvegházakat. Ez nem a legelbűvölőbb feladat, de remek alapot teremt az új termesztési időszakhoz.
  • Kezdje el megtervezni, hogy mit szeretne a következő hónapokban a kertjében megvalósítani. Most van itt az ideje, hogy kényelmesen, a karosszékből rendeljen magokat és növényeket (lásd alább).
  • Ellenőrizze, hogy a téli növényvédelme még mindig működik-e – mérje fel a rossz időjárás során esetleg megsérült karókat, támasztékokat és kötözőelemeket.
  • Folytassa a vadon élő állatokkal való törődést – tegyen ki madáreleséget az éhes madaraknak, és tavaszig hagyja szabadon a kert egyes területeit, hogy menedéket biztosítson számukra.

JAnuári kerti munkák a virágoskertben

Metszés és tisztogatás

  • Metssze meg a lilaakácot úgy, hogy a nyári hajtásokat visszavágja, és csak 2-3 rügyet hagy meg.
  • A rózsabokrokat ebben a hónapban metssze meg, amíg még nyugalmi állapotban vannak. Vágja vissza az ágakat közvetlenül a rügyek felett, ügyelve arra, hogy eltávolítsa a keresztbe forduló vagy elhalt ágakat.
  • Január a megfelelő hónap a rododendronok metszésére.
  • Ha a lonc nagyon elburjánzott, akkor most a legjobb idő a metszésre és a durva visszavágásra, hogy tavasszal egészséges, új növekedésre ösztönözze a növényt.
  • Vágja vissza a díszfűféléket. Az új hajtások megindulása előtt néhány centiméterre a földtől vágja le a régi lombozatot.
  • Tegye rendbe az évelő növényeket. Vágja le az évelő növények, például a varjúháj elöregedett szárait – vigyázzon az új hajtásokra.
  • Távolítsa el az elöregedett naspolya leveleket, hogy a tavasszal megjelenő új virágokat láthatóvá tegye.
  • Vágja vissza a fűzfákat. Távolítsa el a sérült vagy beteg hajtásokat. Távolítsa el az élénk színű fűzfák legidősebb vesszőit, és távolítsa el a túlságosan elburjánzott részeket is.
  • Távolítsa el a megfakult virágokat a téli árvácskákról, hogy megakadályozza a magvetést.

januári tennivalók A zöldségeskertben

Bár a zöldségeskert januárban csendesnek tűnhet, ebben a hónapban is rengeteg munka vár ránk. Ha ürügyet keres arra, hogy egy szép napon kimozduljon a szabadba, íme néhány dolog, amivel érdemes foglalkoznia:

  • Takarítsa be továbbra is a pasztinákot és a póréhagymát, ha szüksége van rá.
  • A hideg éjszakákon fagyvédő vászonnal fedje le a burgonyatermesztő zsákokat, ha az üvegháza fűtetlen.
  • Távolítsa el a sárguló leveleket a téli káposztafélékről – ezek nem segítenek a növénynek, sőt, kártevőknek és betegségeknek is otthont adhatnak.
  • Készítse elő a földet a korai borsó számára. Még ebben a hónapban tegyen a talaj fölé egy talajtakarót, hogy néhány héttel a vetés előtt fel tudjon egy kicsit melegedni.

januári tennivalók A gyümölcsöskertben

Metszés

  • Ha még nem metszette meg az alma- és körtefákat, akkor most tegye meg. A metszést mindig a tél folyamán érdemes elvégezni, amíg a növények még nyugalmi állapotban vannak.
  • A ribizli- és egresféléket szintén most metssze meg, hogy egészséges ágakból álló, termőképes vázat alakítson ki a következő évre.
  • A csonthéjas gyümölcsöt termő fákat, például a szilvát, a cseresznyét és a sárgabarackot hagyja békén nyárig. Ha most metszi meg, csak fogékonnyá teszi őket a gombafertőzésekre.

Egyéb munkák

Erősítse meg a rebarbarapalántákat úgy, hogy egy felfordított vödröt vagy kukát helyez a koronájuk fölé. A zsenge rózsaszín szárak körülbelül 8 hét múlva lesznek érettek.

Rendeljen most gyümölcsbokrokat, például ribizlit és málnát, hogy egy előkészített ágyásba, védett helyre ültesse őket; sokkal ízletesebbek lesznek, mint a szupermarketben kapható termékek!

Gondoskodjon a gyepről

Kerülje a gyepen való járkálást, ha azt jég vagy hó borítja, mert ez károsíthatja a füvet alatta.

Egyéb munkák a kertben januárban

Íme néhány egyéb munka, amelyet idén januárban elvégezhet a kertjében:

  • Ellenőrizze, hogy a kúszónövények és -cserjék biztonságosan rögzítve vannak-e a tartószerkezetükhöz.
  • Távolítson el minden megbúvó gyomot (gyökerestül) az ágyásokból és a szegélyekből.
  • Távolítsa el a leveleket/ gallyakat/ havat az üvegházakról és a hidegházakról.
  • Söpörje le az esetleges havat a sövényekről és tűlevelűekről, hogy az ágak ne törjenek el a súlya alatt.
  • Aprítsa fel a karácsonyfáját, és tegye a komposztálóba. Alternatívaként a lecsupaszított ágakból remek zöldségkarók készíthetők.
  • Segítse a madarakat zsírlabdák felakasztásával és madáretetők létesítésével/feltöltésével. Ezekkel odavonzza a közelben telelő madarakat is, akik cserében megeszik a kertjében élő kártevőket.
  • Távolítsa el a (csigák okozta) nyálkás foltokat a teraszokról és a burkolatról seprűvel vagy magasnyomású mosóval való súrolással.
  • Ültessen már most amarilliszhagymákat cserepekbe, hogy kora tavasszal látványos beltéri virágai legyenek.
  • Vigye be a kihajtott burgonya palántákat, mivel a fagyok elpusztítják a lombozatukat.
  • Ellenőrizze a kamrájában lévő gyümölcsöket és zöldségeket, és távolítsa el azokat, amelyek betegek vagy puha tapintásúak.
  • Ellenőrizze az elraktározott dáliagumókat, és távolítsa el azokat, amelyeken a rothadás jelei mutatkoznak.
  • Permetezze meg vízzel a szobanövényeket. A fűtés kiszáríthatja az otthona levegőjét, és ezáltal károsíthatja a szobanövényeket. Rendszeresen permetezze a szobanövényeket, és a páratartalom növelése érdekében állítsa őket vízzel teli kavicstálcára.

Kerttervezés januárban

A január kitűnő időszak arra, hogy megtervezze kertjét az elkövetkező évre. Használja ezt a nyugalmasabb hónapot arra, hogy a következő kerti adminisztrációs feladatokat a karosszéke kényelméből végezze el:

  • Tervezze meg a zöldségeskertjét. Fontolja meg egy optimális vetésforgó kialakítását, hogy megelőzze a kártevők és betegségek felhalmozódását a talajban.
  • Rendeljen vetőmagokat. Készítsen egy kerttervet, amely segít eldönteni, hogy az egyes vetőmagokból mekkora mennyiségre van szüksége.
  • Rendeljen tavaszi ültetésű hagymákat és gumókat. Gondoljon arra, hogy egy ágyást szenteljen az évelő zöldségeknek, például a spárgának, a rebarbarának és az articsókának.
  • Rendeljen már most gyümölcsfákat a kora tavaszi ültetéshez.
  • Rendeljen kúszó évelőket, például klematiszt ka ora tavaszi ültetéshez.
  • Már most tervezze meg az ágyásait, hogy felkészülhessen a tavasz eleji ültetéshez szükséges növények, például begóniák és fuksziák rendelésére.

Az Agrárszektor 10 pontos feladatlistája

1. Januári tennivalók a kertben – a karácsonyfa újrahasznosítása

Sokan a hagyományok szerint, csak január 6-án, azaz Vízkereszt napján kezdik el lebontani karácsonyfájukat. Amiről nem szoktak tudni az emberek, hogy rengeteg lehetőség közül lehet választani akkor is, ha nem valaki szeretné kidobni az elszáradt karácsonyfáját, hanem inkább újrahasznosítaná azt. De itt is van néhány tipp, hogy mire lehet felhasználni a kiszolgált fenyőfát:

Talajtakarónak: a fenyőfa felaprításával kiváló talajtakaró készíthető, ami azután a fák tövébe szórva kiváló tápanyagforrás és a talaj nedvességét is magában tartja. Emellett a kertben is jól hasznosítható, különösen a nem lekövezett kerti utakat érdemes leszórni ezzel, amely így eső idején sem lesz sáros.

Tápanyagnak: a tűlevelek savtartalma aránylag magas, így kiváló tápanyagot szolgáltatnak a növényeknek. Csak le kell rázni a megszáradt tűleveleket a fenyőről, majd összesöpörni őket, és már fel is lehet használni őket, akár a lakásban, akár a kertben található növények trágyázására.

Talajvédelemhez: ha a kertben van olyan rész, ahonnan az eső, különösen a nagy nyári zivatarok idején elhordja a földet, oda érdemes lehet a fa néhány ágát letenni. Ez ugyanis a lezúduló vízből kiszűri a földet (és lassítja a víz folyását), és segít abban, hogy több talaj maradjon meg a kertünkben.

Komposztnak: jó esetben az elhasznált fa komposztként végzi, de jóféle támkaró készíthető is belőle az oldalágak letakarítása után.

2. Januári tennivalók a kertben – szerszámok megtisztítása, élezése

Ezek a hetek kiválóan alkalmasak a kerti szerszámok javítására is, hogy ne akkor kelljen a kapát, a metszőollót köszörülni, élesíteni, amikor már szükség lenne rá. A szerszámokat, ha tél elején gondosak voltunk, akkor tisztán tettünk el a fészerbe, ha nem, akkor ezek tisztításával kezdjünk. Ha ezzel megvagyunk, jöhet a kicsorbult kapák, ásók élezése. Most érdemes kicserélni a törött, sérült szerszámnyeleket, megélesíteni az metszőollókat, rögzíteni a lötyögő ásófogantyúkat és alaposan megtisztítani a kerti kesztyűket. Az éles szerszámokkal csak jót tesz az ember a növényeiknek, hiszen a vágásoknál és metszéseknél nagyon fontos, hogy a vágott felületen keresztül minél kevesebb eséllyel férkőzhessenek be kórokozók.

Meg kell élezni a fűnyírót, és olajat kell cserélni benne? Mi van a szűrőkkel? Jól működik a motor? Ha eszközeink javításra szorulnak, itt az ideje, hogy megtegyük. Előfordul, hogy hetekig áll a rossz fűnyíró a műhelyben, holott a javítása csupán két napot venne igénybe. Ha február közepéig, vagy még tovább várunk, ugyanez a munka két-három hetet vehet majd később igénybe.

3. Januári tennivalók a kertben – téli metszés

Bár a tél nem tipikusan a növénymetszés időszaka, mégis vannak olyan fajták, amelyek ezekben a hónapokban, a téli álmuk közepette megmetszhetőek. Ami nagyon fontos, hogy -5 Celsius-fok alatt azonban nem szabad nekiállni a metszésnek. A fagyos időben ridegebb a növények szövete és könnyebben törik, roncsolódik. A művelethez ajánlott kesztyűt viselni, és tiszta, éles szerszámokat használni. Az is fontos, hogy a metszés megfelelő szögben történjen. Ebben az időszakban lehet megmetszeni például a szőlőt, az őszi málnát, a fügét vagy a lilaakácot is. Most kell megmetszeni az alma- és körtefákat. A szilvát, a cseresznye és a sárgabarackot most nem érdemes metszeni, mivel ez csak fogékonyabbá teszi őket a különböző betegségekre, kártevőkre. A legtöbb gyümölcsfa esetében a tél második felében érdemes oltóvesszőket vágni. Ha fagymentes az idő, el lehet kezdeni a díszcserjék ritkítását is, a túl sűrűn álló hajtásokat a talaj szintje fölött kell levágni. A lomblevelű sövényeket, amelyek túl magassá nőttek, az idős fás részekig kell visszavágni.

4. Januári tennivalók a kertben – a kerítés és a kerti csapok ellenőrzése

Ha sérült a kerítés, célszerű most kijavítani. A szakértők szerint ezzel a munkával nem érdemes várni tavaszig, amikor egyébként is összesűrűsödnek a kerti munkák. Az esetleges erősebb fagyok érkezését szem előtt tartva célszerű ellenőrizni, hogy a kerti vízcsapokat megfelelően szigetelte-e az ember. Ilyenkor még könnyebben lehet pótolni az esetleges elmaradásokat, vagy felmerült problémákat, mint február végén, március elején.

5. Januári tennivalók a kertben – vetőmag rendelés

Ásni ugyan még nagyon korai, de a tervezéshez soha sincs elég korán. Most nyugodtan át lehet nézni a vetőmag-katalógusok kínálatát, és el lehet kezdeni a tervezést – természetesen a vetésforgónak megfelelően – az idei vetőmagszükségletet illetően. Most lehet továbbá ültetési tervet is készíteni, valamint megrendelni minden olyan zöldség, gyümölcs magját, amit erre az évre tervez ültetni az ember. Fontos, hogy akár vetőmag-katalógusokból szemezget, akár kertészetekben, áruházakban néz körül az ember, mindenképp hasznos, ha ezt nem halasztja az utolsó pillanatra.

6. Januári tennivalók a kertben – Törzstisztítás és permetezés

Ilyenkor érdemes elvégezni a törzstisztításokat is a kertben lévő fákon. Drótkefével dörzsöljük át a törzseket, hogy eltávoltítsuk az áttelelő kártevőktől a fát. Érdemes az idősebb fák törzsének tisztogatását elkezdeni az enyhébb napokon. Először kaparóvassal, azután drótkefével távolítsuk el a kéregripacsokat és az alatta meghúzódó, áttelelő kártevőket, kórokozókat. A munka megkezdése előtt terítsünk fóliát a fa köré és a kaparékot égessük el.

Permetezés nyugalmi állapotban levő növényeknél: a tél eleji fagymentes napok a megfelelő idő arra, hogy lepermetezzük a növényeket, így megelőzhetjük telet átvészelő rovarok és betegségek által okozott károkat. A kombinált mész, kén és olaj vagy réz összetételű permetezőszer a leggyakrabban használt téli kezelés. Fontos, hogy ne permetezzünk, ha a hőmérséklet fagypont alatt van, vagy ha esik az eső, illetve erős szél fúj! A másik szabály, amit minden körülmények között be kell tartani, hogy mindig az adott szer használati utasításának megfelelően végezzük a permetezést!

7. Januári tennivalók a kertbenVan – ültetés

Vannak olyan hagymák, amelyeket még ilyenkor érdemes elültetni. Ha nincsenek erős, talajmenti fagyok, akkor a következőket tudjuk januárban elültetni: korai burgonya, borsó, zeller, hagyma, saláták, karfiol, újhagyma, spenót, eper, málna, áfonya. Január vége felé már el lehet vetni a retket, a salátát, a póréhagymát, borsót, természetesen egyelőre beltérben, hogy tavasszal kiültethetőek legyenek a palánták a kertbe. A tél vége felé, amikor már enyhül az idő, szabadföldön is meglehet kezdeni a különféle növények duggatását, vetését.

Virághagymák ültetése: elfelejtettük elültetni a hagymákat? Bár eléggé késő van, ha a talaj fagymentes és viszonlag száraz eldugdoshatjuk még a tulipánok, nárciszok, jácintok, és sáfrányfélék hagymáit vagy ültethetjük őket teraszon egy nagyobb méretű cserépbe is, A hagymák ajánlott ültetési mélységéről érdemes tájékozódni.

8. Locsolás télen?

A fűtetlen helyiségben áttelelő leandert, kaktuszokat és citrusféléket is érdemes alaposabban szemügyre venni, nehogy betegség támadja meg őket. Ha ezt észlelné valaki, akkor ne tétovázzon, hanem kezelje a növényeket a megfelelő szerekkel. A locsolásról se szabad megfeledkezni, ugyanis a teleltetőben lévő növényeket télen is meg kell öntözni, ahogy a télikertek növényeit is, csak jóval ritkábban, két-háromhetente.

9. Januári tennivalók a kertben – a madarakról és a kisállatokról

Érdemes ilyenkor is gondolni az itthon telelő madarakra. A kertben el lehet helyezni számukra madáretetőket, és gondoskodni lehet arról, hogy ezek mindig fel legyenek töltve eleséggel. Emellett mesterséges fészekodúkat is ki lehet tenni. Az etetőkben olajos magvakat (legjobb a napraforgó), szalonnabőrkét, faggyút lehet kitenni, de ma már előre elkészített madáreleség-mix is kapható, ez a legjobb, mert biztos, mindent tartalmaz, amire a kismadárnak szüksége lesz télen. Ha nincs tó vagy valamilyen folyóvíz a közelben, valamint kerti tóval sem rendelkezik az ember, a madáritatót is mindig ajánlott feltöltenie friss vízzel.

10. Januári tennivalók a kertben – Védekezés a jégkárok ellen

Seprűvel óvatosan távolítsuk el a havat és a jégkérget a fákról, örökzödekről. Ha gyengébb fagyról beszélünk, akkor elégséges egy anyaggal letakarni növényeidet. Egy lepedő vagy hasonló pamutszövet megakadályozza a levelek megfagyását, ugyanakkor a növények légzését nem gátolja. Ha nagyobb területen fekszenek a növények, akkor egynél több rétegű anyagra lesz szükséged a letakarásukhoz. Fontos tudni azt is, hogy a növényeket be kell takarni mielőtt a nap lenyugszik, mivel a sötétség beálltával a nap folyamán felhalmozódott hő gyorsan elillan.

Egy másik fagymegelőző intézkedés lehet az öntözés. Bár elsőre furcsán hangzik, a késő délutáni öntözés ténylegesen segít a fagyás megelőzésében. Ez a módszer csak gyenge fagy esetén működik, és a lényege abban áll, hogy a víz lassabban hűl le, mint a levegő, és a talajból elpárolgó víz egy kevéssel megemeli a növények hőmérsékletét. A levegő áramlása szintén távol tartja a fagyot. Ha szeles az idő, akkor nem kell különösen védekezni fagy ellen, mert az áramló levegő megakadályozza a fagy kialakulását. Kisebb területen, szélcsendes időben egy ventillátor is segíthet.

Tudnivalók a birsről – birsalmás receptek

Tudnivalók a birsről – birsalmás receptek

Tudnivalók a birsről – birsalmás receptek

A birsalma vagy birskörte a gyümölcsök mostohagyereke, mivel nyersen fogyasztva eléggé fanyar és kemény. Én mindenesetre nyersen is szeretem. De azoknak, akik nem ilyen fura az ízlésük, javaslom a jól bevált birsalmás recepteket

Ismerjük meg előbb, hogy mit kell tudni a birsről!

A birs növény ismertetése  – a birsalmafa gondozása

Birset napos helyen érdemes termeszteni. Magyarországon számos rezisztens birsfajta létezik:

  • CYDORA ROBUSTA®
  • LESKOVÁCI BIRS
  • VRANJA BIRS
  • stb.

Ezek a gyümölcsök nem sok gondozást igényelnek, és kevésbé fogékonyak a megbetegedésre. Fontos a jó vízelvezetésű talaj, valamint a rendszeres öntözés. A birsalma virágzásához teljes napsütésre van szükség. 

A birs gondozása: ültetés

Birset ültethetünk kicsi vagy nagy kertben egyaránt, akár konténerekben is termeszthető, ha szűkös a hely.

A birsalma csemetéket november és március között telepítsük, amíg azok nyugalmi állapotban vannak. Ha egynél több birset ültetünk, a csemetéket körülbelül 3,5 méter távolságra kell elhelyezni egymástól.

A birs vízigénye

Rendszeresen kell öntözni a vegetációs időszakban, hogy a talaj nedves legyen, különösen ha a nyár forró és száraz. A tárolóedények sokkal gyorsabban kiszáradnak, ezért különös figyelmet igényelnek. Télen érdemes a tárolóedényt “lábakra” helyezni,  hogy a felesleges víz kifolyhasson.

A birsalmafa trágyázása 

Kora tavasszal használjunk magas káliumtartalmú általános műtrágyát. Négyzetméterenként egy marékkal szórjunk a fák köré. Ha a fát fű veszi körül, akkor másfél marékkal adagoljuk a műtrágyát. Alkalmazhat ammónia-szulfátot is, 35 g/ négyzetméter mennyiségben. Ezután terítsünk talajtakarásként kerti komposztból vagy jól elkorhadt trágyából a fa köré, körülbelül 5-10 cm-es rétegben. Kéthetente trágyázzuk a  konténerekben növekvő birsalmát. Tél végén magas káliumtartalmú folyékony műtrágyát érdemes használni. Megoldás lehet még a mulcsozás is

Mikor virágzik a birs?

A birs virágzási ideje májusra esik. A birsalmafa virága feltűnő, fehér vagy kagylórózsaszínű virágokkal ékeskedik. A birsalma virága a rózsafélék (Rosaceae) család tagja, mutatós, ötszirmú virágai sárgászöld, aromás gyümölcsöket hoznak. 

A birs gondozása: a virágok fagy elleni védelme

Mivel a  birsalma viszonylag korán virágzik, ezért ha fagyot jósolnak, védjük a virágot a kisebb fákon kertészeti gyapjúval, és napközben távolítsa el, hogy a beporzó rovarok hozzáférjenek a virágokhoz. Nagyobb birs ültetvény esetén a legismertebb ilyen fagyvédelmi módszer a füstölés, klasszikusan nem égő, csak parázsló anyag (pl. szalmabála) begyújtása. A módszer alapvető célja a kisugárzás csökkentése: füst előállításával akadályozzák meg a talaj- és növényfelszín erőteljes lehűlését. A módszer hőmegőrző képessége meglehetősen kicsi, mindössze 1-2 ºC-os védelmet nyújt.

A birsalmafa gondozása: metszés

A birsalma leginkább az előző évben készült hajtások csúcsán termő. A birsalmát télen, nyugalmi állapotban kell megmetszeni. Távolítsuk el az elhalt, beteg vagy sérült ágakat, és ritkítsuk a kisebb ágaket, ahol túl sűrű. A jó termés érdekében javítsuk a fényáteresztést és a légáramlást. Az ágvázat az almafához hasonlóan alakítsuk ki. 

A legrégebbi ágak legfeljebb negyedét távolítsuk el úgy, hogy visszavágjuk a kiindulási pontig vagy az eltávolítandó ág átmérőjének egyharmadának megfelelő hajtásig. 

A birs gondozása – érés, szüret

A birsalmaszedés időpontját a fajta jellemzőkön túlmenően részben az egész éves időjárás határozza meg. Szeptember végétől október közepéig érik jellemzően a birslama. Az előbbi linkre kattintva megtudhatjuk, hogy évről-évre miként befolyásolta a birsalma szüretet és vásárt az időjárás. 

Még több infó a birsalmáról vagy birs körtéről: Birs (Cydonia oblonga) alma vagy körte?

Legújabb birs receptek 

Ha már leszedtük az almát, valahogy fel is kellene használni. A birs pálinka főzés is jó ötlet, de érdemes kipróbálni a jól bevált birsalmás recepteket!

A legfrissebbek: