A fenntartható bútorgyártás jövője – Fából készült bútorok, felelősségteljes erdőgazdálkodás és újrahasznosítás

A fenntartható bútorgyártás jövője – Fából készült bútorok, felelősségteljes erdőgazdálkodás és újrahasznosítás

Szerző: | ápr 10, 2025 | Tuja gondozása

A fenntarthatóság egyre nagyobb hangsúlyt kap a lakberendezés világában is. De vajon mit jelent ez a bútoriparban, különösen a fából készült bútorok esetében? Nézzük meg, hogyan válhat egy szék, asztal vagy komód is a zöld szemlélet részévé.

Erdőgazdálkodás és bútoripar Magyarországon – a természet és kézművesség kapcsolata

Magyarországon az erdők az ország területének közel 25%-át borítják, és ezek egyre nagyobb része tartozik fenntartható erdőgazdálkodás alá. Az erdőgazdálkodás nemcsak a természet megőrzéséről, hanem a fa mint értékes nyersanyag felelős felhasználásáról is szól. A hazai bútoripar ezzel szoros kapcsolatban működik: a legtöbb minőségi fa alapanyagot hazai erdőkből nyerik ki, és számos családi asztalosműhely vagy manufaktúra a mai napig kézi technikával, nagy gondossággal dolgozik.

Bár a tömeggyártás és az import bútorok térnyerése sok kihívást jelent, a magyar bútorkészítés továbbra is magas minőséget és szakértelmet képvisel. A tudatos vásárlók egyre inkább keresik azokat a megoldásokat, amelyek nemcsak szépek, hanem természetesek, tartósak és fenntarthatóak is.

Fából készült bútorok – természetes, de nem mindig fenntartható

A fa mint alapanyag természetes és esztétikus, de ez önmagában nem teszi fenntarthatóvá a belőle készült bútort. A valódi környezettudatosság ott kezdődik, amikor a fa felelősségteljes erdőgazdálkodásból származik. Érdemes FSC vagy PEFC tanúsítvánnyal rendelkező termékeket keresni, amelyek garantálják, hogy a fa nem illegális kitermelésből származik, és az erdő újratelepítése is biztosított.

A fenntartható bútorgyártás alapelvei

A környezettudatos bútorgyártás célja, hogy minimalizálja a gyártás során keletkező környezeti terhelést, és a lehető legnagyobb arányban használjon újrahasznosított vagy megújuló alapanyagokat.

Kép: kézműves fa bútor készítése hazai műhelyben – Forrás: https://www.hajlitottfa.hu/fa-alaku-polc-fa-formaju-design-konyvespolc/

A fa bútorok esetében az egyik legjobb megoldás a rétegelt lemez alapú furnérozott burkolat, amely optikailag tömörfának látszik, mégis kevésbé érzékeny vetemedésre vagy repedésre. Ez tartós és esztétikus alternatívája a tömörfa burkolatnak, ráadásul kevesebb faanyagot is igényel.

Újrahasznosítás és újrahasználat – régi fa, új érték

A bontott fa, antik bútorok, raklapok újrahasznosítása egyre divatosabb, de ennél sokkal több is: valódi fenntartható döntés. A régi faanyag gyakran jobb minőségű, mint a mai gyorsnövekedésű fákból készült alapanyagok, ráadásul egyedi karaktert adnak a térnek.

Kép: pajtaajtó stílusú tolóajtó újrahasznosított fából: https://www.hajlitottfa.hu/

Az újrahasznosított fa bútorok vagy a felújított darabok nemcsak nosztalgikusak, hanem sokszor jobb minőségűek is, mint az olcsó, gyorsan elhasználódó tömegbútorok.

Vásárlói útmutató: hogyan dönts fenntartható módon?

  • Válassz tartós, javítható, tömör vagy furnérozott fából készült bútorokat.
  • Ellenőrizd a fa származását – kérdezd meg, van-e tanúsítvány.
  • Gondolkodj hosszú távon: olcsó, de gyenge minőségű bútorokat gyakran kell cserélni.
  • Ne dobd ki a régit – egy kis csiszolás, lakkozás csodákra képes.
  • Támogasd a hazai asztalosműhelyeket, ahol egyedi, minőségi darabok készülnek.

Zárszó – A fa bútor örök, ha jól választunk

A fa bútor nemcsak természetes és szép, hanem egy életre szóló darab is lehet – ha jól választunk. A minőségi, fenntartható forrásból származó, tartósan megmunkált bútor hosszú távon nemcsak környezetbarát, de gazdaságos is. Ha pedig lehetőségünk van rá, válasszunk újrahasznosított vagy felújított bútorokat, amelyek múltat és jövőt egyaránt hordoznak.


Hasznos olvasmány

A tuja száradása, sárgulása – miért pusztulnak el a tuják? Okok és megoldások

A tuja száradása, sárgulása – miért pusztulnak el a tuják? Okok és megoldások

Szerző: | jún 6, 2024 | Tuja gondozása

Az utóbbi években Magyarországon egyre gyakrabban tapasztaljuk, a tuják, különösen az oszlopos, smaragd tuják sárgulását, száradását és pusztulását. Miért pusztulnak el a tuják? Az alábbiakban összegyűjtöttük a  leggyakoribb okokat és a lehetséges megoldásokat, hogy megóvjuk növényeinket.

Miért pusztulnak el a tuják Magyarországon? Lássuk a tuja száradás okait!

A tuják kedvelt dísznövényei a magyar kerteknek, de az utóbbi években egyre többször találkozunk azzal a problémával, hogy száradnak vagy pusztulnak. A sárga levelű tuják nagyon lehangoló látványt nyújtanak. Sajnos a klímaváltozás (globális felmelegedés)  sem kíméli ezeket a  népszerű dísznövényeket.  (Klímapolitikai Intézet)​​ (Greenpeace)​​ (Másfélfok)​. Nézzük először a a tuja betegségeinek a jeleit!https://mitjelent.hu/szotar/klimavaltozas/

Levélsárgulás

Az egyik leggyakoribb első jele a problémának a tuják leveleinek sárgulása. Ez a folyamat a hajtáscsúcstól indul, és fokozatosan terjed az egész növényre. A sárga levelek hamarosan barnulni kezdenek, majd elszáradnak.

Tuja belső száradása

A tuják belső részei is száradásnak indulhatnak, ami nehezebben észrevehető, de komolyabb problémát jelez. A belső száradás gyakran a talajnedvesség hiányának, illetve a gyökerek károsodásának következménye.

Levélvesztés és ágelhalás

A levelek elszáradása és lehullása mellett az ágak is elhalhatnak. Ez különösen akkor fordul elő, ha a növény már súlyosan fertőzött vagy gyengült a kedvezőtlen környezeti feltételek miatt.

A tuja száradás okai – szárazság és hőhullámok, vízhiány és nem megfelelő öntözés

A tuják számára a megfelelő vízellátás alapvető fontosságú, különösen a hosszabb és intenzívebb száraz időszakok, valamint a hőhullámok növekedése miatt. Gyakran előfordul, hogy a nyári hőség és szárazság idején a növények nem kapnak elegendő vizet, ami száradáshoz vezet. A vízhiány különösen nyáron okoz gondot, amikor a talaj gyorsan kiszárad, és a növények nem jutnak elegendő vízhez. Ez a jelenség gyakran belső száradáshoz vezet, amelynek első jelei a levelek elsárgulása és elhalása. A rendszeres és bőséges öntözés elengedhetetlen, különösen a fiatal növények esetében.

Szélsőséges csapadékeloszlás

A klímaváltozás hatására nemcsak a száraz időszakok, hanem a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék is gyakoribbá válik. Az ilyen intenzív esőzések túlterhelhetik a talajt, ami nem képes megfelelően elvezetni a vizet. A tuják gyökerei ilyenkor túl sok vízhez jutnak, ami szintén káros hatású lehet. Ez a kettős hatás – a szárazság és a túlzott csapadék – különösen nehéz helyzetbe hozza a növényeket.

Talajminőség és tápanyaghiány

A tuják gyökerei érzékenyek a talaj minőségére. A rossz vízelvezetésű, agyagos talajok, valamint a tápanyaghiány gyakori problémák. Ezek a tényezők gátolják a tuják egészséges fejlődését és hozzájárulnak a száradáshoz​.

A tuja száradás okai  – új kártevők és betegségek megjelenése

A melegedő klíma kedvez az olyan új kártevők és betegségek megjelenésének, amelyek korábban nem voltak jelen Magyarországon. Például a Pestalotiopsis nevű gombás fertőzés, amely a tuják pikkelyleveleit támadja meg, és száradásos tüneteket okoz. Ezen kívül a takácsatka is egyre gyakoribb, amely száraz, meleg időben szaporodik, és a tuják leveleinek sárgulásához és kiszáradásához vezet.

Megoldások és védekezési lehetőségek

A klímaváltozás okozta kihívások ellenére is lehetőségünk van arra, hogy megfelelő gondozással és elővigyázatossággal megóvjuk tujáinkat és biztosítsuk egészséges növekedésüket. 

Környezeti tényezők figyelembevétele

A tuják ültetésekor figyelembe kell venni a helyi környezeti tényezőket, mint a talaj típusa és a mikroklíma. A megfelelő hely kiválasztása és a növények igényeinek megfelelő gondozás hosszú távon biztosíthatja egészséges növekedésüket​ 

Megfelelő öntözés és talajkezelés

A rendszeres öntözés és a talaj megfelelő kezelése alapvető fontosságú. Száraz időszakokban különösen figyelni kell a talaj nedvességtartalmának fenntartására. Használjunk mulcsot, hogy megőrizzük a talaj nedvességét. Az esti vagy kora reggeli órákban végzett öntözés segíthet elkerülni a párolgási veszteségeket. A talaj minőségének javítása érdekében érdemes komposztot vagy más szerves trágyákat használni. Ezzel biztosíthatjuk a tuják számára szükséges tápanyagokat, valamint javíthatjuk a talaj szerkezetét és vízmegtartó képességét​ 

Betegségek és kártevők elleni védekezés

A tuják rendszeres ellenőrzése és a megfelelő növényvédő szerek alkalmazása segíthet megelőzni a betegségek és kártevők okozta károkat. Fontos a megelőzés, mert a már kialakult fertőzéseket nehezebb kezelni.

Szárazságtűrő fajták ültetése

Olyan tuja fajták ültetése, amelyek jobban tűrik a szárazságot és a szélsőséges időjárási körülményeket, hosszú távon megoldást jelenthet. A Thuja occidentalis ‘Brabant’ például jobban ellenáll a szárazságnak.

A klímaváltozás hatásai és hosszú távú megoldások

A klímaváltozás következtében a szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbá válnak, ami tovább növeli a tujákra nehezedő stresszt. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében fontos a fenntartható kertészeti gyakorlatok alkalmazása, mint például a víztakarékos öntözési rendszerek és az ellenálló növényfajták kiválasztása​ 

A tuják száradásának és pusztulásának számos oka lehet, de a megfelelő gondozási módszerekkel és a környezeti tényezők figyelembevételével jelentősen csökkenthetjük ezek kockázatát. A klímaváltozás okozta kihívások ellenére is lehetőségünk van arra, hogy egészséges és szép tujákat neveljünk kertünkben.

Mikor, mit lehet metszeni?

Mikor, mit lehet metszeni?

Szerző: | febr 21, 2023 | Mezőgazdaság, Tennivalók a kertben, Tuja gondozása

A kertészkedés számos előnnyel jár, mint például az egészséges életmód, a kreatív kifejezés és a természetes szépség létrehozása. Azonban, hogy a kerted mindig egészséges és szép maradjon, fontos tudni, mikor és hogyan kell metszeni a növényeket. A megfelelő metszés nem csak a kerted szépségét növeli, hanem elősegíti a növények növekedését és egészségét is. Ebben az útmutatóban áttekintjük, mikor és mit kell metszeni Magyarországon.

  1. Az első lépés a megfelelő metszés megértése

A növények metszése nem csak esztétikai szempontból fontos, hanem a növények egészsége és növekedése szempontjából is. A metszés lehetővé teszi a növényeknek, hogy több energiát fektessenek az egészséges növekedésbe és a termelésbe. A megfelelő metszés nem csak a természetes szépséget növeli, hanem megakadályozza a növények elpusztulását, betegségek kialakulását és a betegségek terjedését is.

  1. A megfelelő időpont kiválasztása a metszésre

A megfelelő időpont kiválasztása nagyon fontos a növények metszése során. A megfelelő időpontban történő metszés elősegíti a növények egészséges növekedését és csökkenti a sérüléseket is. A metszés időpontja az adott növény típusától és a metszés céljától függ. A legjobb időpont a téli pihenő időszaka, amikor a növények aktív növekedése és virágzása már befejeződött.

  1. Gyümölcsfák metszése mikor esedékes?

A gyümölcsfák metszése nagyon fontos a termés mennyisége és minősége szempontjából. A gyümölcsfák metszése két időpontban történik: az egyik a nyugalmi időszakban, a másik a másik időpont, amikor a gyümölcsfák metszése ajánlott, az a nyár vége, illetve az ősz eleje. Ekkor a friss hajtások már megkeményedtek, és jobban láthatóvá válnak a fa koronájának struktúrája és formája.

A metszés során a cél az, hogy a gyümölcsfák ágainak aránya és az egész fa aránya is megfelelő legyen, így a fa egészségesen növekedhet és termelhet. A metszés során a túlterhelt, beteg vagy sérült ágakat kell eltávolítani, hogy a fa energiája a termések képzésére és az egészséges hajtások növekedésére koncentrálódjon.

A metszés során a korona közepét is ki kell tisztítani, hogy elegendő fény juthasson a fa alacsonyabb szintjeire is. A túl magasra nőtt ágakat is el kell távolítani, hogy a fa alacsonyabb ágai is jól fejlődhessenek.

A gyümölcsfák metszésekor fontos az is, hogy ne vágjuk le az összes hajtást, mert ez megakadályozza a termés képződését. A metszés során meg kell tartani azokat a hajtásokat, amelyek a következő évre termést fognak hozni.

A különböző gyümölcsfajtáknak eltérő metszési igényei vannak. Például a cseresznyefák metszésekor nem ajánlott a tavaszi metszés, mert ez vérbölcsősödést okozhat a fában. A cseresznyefát inkább nyár végén vagy ősszel érdemes metszeni.

A megfelelő időben elvégzett gyümölcsfametszés nemcsak a termés minőségét és mennyiségét javítja, hanem a fa élettartamát is meghosszabbítja. A rendszeres metszés lehetővé teszi, hogy a fa egészségesen és erősödve növekedjen, és a termés minden évben bőséges legyen.

Ha gyümölcsfáját szeretné megfelelően megmetszeni, mindig kérje szakember segítségét. A metszés során ugyanis nagyon fontos az egészséges ágak meghagyása és a sérült ágak eltávolítása, hogy a fa ne sérüljön és ne veszítse el produktivitását.

  • Almafa: Az almát általában a tél végén lehet metszeni, amikor a fa pihen. Az almákat minden évben meg kell metszeni, hogy az új hajtások jól nőjenek, és a fa ágai erősebbek legyenek.
  • Körtefa: A körtefát a tavasz elején lehet metszeni. A metszés elősegíti a termés minőségét és mennyiségét, valamint javítja a fa ágainak formáját.
  • Cseresznyefa: A cseresznyefát legjobban a tavasz elején lehet metszeni. A metszés elősegíti a fa alakjának javítását és megakadályozza a túlzott növekedést, ami javítja a termés minőségét.
  • Szilvafa: A szilvafát legjobban a tavasz elején lehet metszeni, amikor a fa még pihen. A szilvafák metszése elősegíti az ágak megfelelő formáját és az új hajtások kialakulását. A metszés javítja a termés minőségét és mennyiségét, valamint megakadályozza a túlzott növekedést.
  • Meggyfa: A meggyfát a virágzás után, nyár elején lehet metszeni. A metszés elősegíti a termés minőségét és mennyiségét, valamint megakadályozza a túlzott növekedést. Fontos, hogy ne vágjuk le az összes hajtást, mert az új hajtásokon teremnek majd a következő évi termések.
  • Barackfa: A barackfát a tavasz elején lehet metszeni, amikor a fa még pihen. A metszés elősegíti az ágak megfelelő formáját és az új hajtások kialakulását. A metszés javítja a termés minőségét és mennyiségét, valamint megakadályozza a túlzott növekedést.
  • Diófa: A diófát a nyár végén vagy ősszel lehet metszeni, amikor a fa már elhullatta a leveleit. A metszés elősegíti az ágak megfelelő formáját és a termés minőségét és mennyiségét. A diófa erős növekedése miatt fontos, hogy ne vágjuk le az összes hajtást, mert az új hajtásokon teremnek majd a következő évi termések.
  1. Hogyan lehet a fák metszésével javítani a termést?

A termést befolyásoló tényezők között kiemelt szerepet kap a növények metszése. Ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni, hiszen a helyesen elvégzett metszés nagyban hozzájárulhat a növény egészségéhez és termésének mennyiségéhez.

Az almafák metszése például kulcsfontosságú a termés megfelelő minősége és mennyisége szempontjából. A metszés során el kell távolítani a beteg, törött és keresztező ágakat, így a fa több energiát fordíthat az egészséges ágak növekedésére, ami pozitív hatással van a termésre. Az almafák általában február elején metszendők, mielőtt a rügyek kinyílnának.

A cseresznyefák metszése általában július elején történik, miután befejeződött a termés betakarítása. Az ágakat úgy kell metszeni, hogy a növénynek legyen elegendő árnyéka, és megakadályozzuk a gyümölcs túlzott napsugárzásnak való kitettségét. Emellett a cseresznyefák metszése elősegíti a termések egyenletes eloszlását a fán.

A szilvafák metszése szintén nagyon fontos. Az ágakat általában a nyár végén vagy az ősz elején kell eltávolítani. A metszés során a beteg, sérült vagy túl sűrű ágakat kell eltávolítani. A szilvafák esetében a helyes metszés hozzájárul a fa korai éréséhez és a termések nagyobb méretéhez.

A körtefák metszése általában a téli időszakban történik. Az ágakat úgy kell metszeni, hogy a fa ne legyen túl sűrű, így a termések könnyebben kifejlődhetnek és megfelelően érhetnek.

Összefoglalva, a gyümölcsfák metszése nagyon fontos a termés minősége és mennyisége szempontjából. Az almát a tél végén lehet metszeni, a körtefát a tavasz elején, a cseresznyefát és a szilvafát is a tavasz elején, míg a meggyfát és a barackfát a virágzás után, nyár elején célszerű metszeni. A diófát pedig a nyár végén vagy ősszel érdemes metszeni. A metszés során fontos figyelembe venni a fa alakját és a hajtások helyét, hogy megfelelő termés alakulhasson ki.

  1. Mit kell tudni a sövények metszéséről?

Mit kell tudni a sövények metszéséről? A sövények metszése a kertészeti munkák leggyakoribb része. A megfelelő metszési technika alkalmazása azonban nem mindig egyszerű.

A sövények metszése nem csak esztétikai okokból fontos, hanem a növények egészsége és fejlődése szempontjából is. A megfelelő metszési időpont és technika kiválasztása fontos, hogy a sövények szépek és egészségesek maradjanak.

A sövényeket általában két alkalommal metszik meg: tavasszal és ősszel. A tavaszi metszés általában a virágzás után történik, míg az őszi metszés az éves növekedési ciklus végén, azaz az első fagy előtt ajánlott.

A sövények metszésének célja az ágak megfelelő alakítása és rövidítése, hogy a sövény sűrűbb, egészségesebb és ápoltabb legyen. A metszés során a beteg vagy károsodott ágakat el kell távolítani, hogy megakadályozzuk a további betegségek terjedését és a sövény romlását.

A sövények metszésekor fontos, hogy a metszőolló éles legyen, hogy ne okozzon sérülést a növénynek. Az ágakat 45 fokos szögben kell levágni, hogy a víz ne gyűljön össze az ág végén, ami a fa rothadásához vezethet. A metszés során a sövény magasságát és szélességét is figyelembe kell venni, hogy megfelelő méretű és formájú maradjon.

A sövények metszésével kapcsolatosan gyakran felmerülő kérdések között szerepel az is, hogy milyen gyakran kell metszeni a sövényt. Ez általában a sövény típusától és a környezeti feltételektől függ. Általánosságban elmondható, hogy a sövényeket évente legalább egyszer, de inkább kétszer kell metszeni.

Összefoglalva, a sövények metszése fontos része a kertészeti munkáknak, és számos tényezőt kell figyelembe venni annak érdekében, hogy a sövények szépek és egészségesek maradjanak. A megfelelő metszési technika és időpont kiválasztása segíthet abban, hogy a sövények ápoltak és szépek maradjanak évről évre.

6. Hány fokban lehet metszeni?

A metszést általában akkor végezzük, amikor a növény nyugalmi állapotban van, azaz télen vagy korán tavasszal. Az optimális hőmérséklet a metszéshez általában 0 és 5 fok között van, de a konkrét hőmérséklet a növényfajtól és az időjárási körülményektől függően változhat. Ha túl hideg van, a növények könnyebben megsérülhetnek, ha pedig túl meleg, akkor a sebek nehezebben gyógyulnak, ami hosszú távon káros hatással lehet a növényekre. A metszést általában száraz időben végezzük, hogy a sebek gyorsabban begyógyuljanak, és ne legyenek kitéve a nedvesség okozta fertőzéseknek.

A tuja metszése, visszavágása

A tuja metszése, visszavágása

Szerző: | máj 2, 2018 | Tuja gondozása

A tuja metszése, visszavágása

A cserepes szobortuják az idő előre haladtával valamelyest kinőnek a formájukból.  Ez nem jelent olyan nagy problémát, amit ne lehetne egy kis kézügyességgel, olló vagy fűszegélynyíró segítségével orvosolni.

A tuja nyírásának ideje

A formára nyírt növények esetén lényeges kérdés a tuja metszésének ideje. A tuja visszavágása április  és szeptember közt célszerű, hogy a vágás utáni friss hajtások be tudjanak érni, el ne fagyjanak.

A már kialakított formából kilógó hajtásokat kell a rendelkezésre álló eszközökkel (olló, metszőolló, stb.) lenyírni, visszaigazítani ahányszor jónak látjuk. A növekedéstől függően kb. 4-szer évente.

A megadott időszakon belül a nyári nagy melegben nem jó a tuja visszavágás, mert a vágáshelyeknél csúnyán visszaszárad, bár később kinövi.

A tuja metszése után rengeteg ág, zöld hulladék maradhat, amelyet nagy mennyiségben érdemes szakemberrel elszállíttatni. Többek között itt talál szállítási lehetőséget: Örökzöld, fenyő és tuja hulladék elszállítása.

 

A tujakertész segít!

Ha a formatuja nagyon kinőne a formájából, akkor hozzám elhozva díjazás ellenében visszaigazítom, ha lehetséges.

További témák:

A TUJA ÁPOLÁSA, ÖNTÖZÉSE, TRÁGYÁZÁSA

A TUJA ÁTÜLTETÉSE

 

 

 

SEO árak – hasonló honlap optimalizálásához

Antikaotika-SEO: Google keresőoptimalizálás, SEO árak

A tuja ápolása, öntözése, trágyázása

A tuja ápolása, öntözése, trágyázása

Szerző: | máj 2, 2018 | Tuja gondozása

Alapvetően azt kell eldönteni, hogy mennyi időt, pénzt, energiát kíván valaki befektetni a tuja ápolásába, de az a cél, hogy erős egészséges növényünk legyen, mert az ellenállóbb a betegségekkel és kártevőkkel szemben.  Legjobb, ha évente négyszer kap vegyszeres növényvédelmet  gomba-, atka-, rovarölő szerekkel a tuja trágyázása és a tuja öntözése mellett.

Ha ez bármi okból nem megy, akkor évi egyszer komplex műtragya kiadása és 4-5-ször lombtrágya kijuttatása megfelelő öntözés mellett kielégíti a tuja trágyázás igényét.

Tuja locsolása, öntözése

Ha ez is sok, akkor rendszeres öntözés feltétlen szükséges. Ez a minimum, hogy egészséges legyen a szabadföldi növényünk, mert a talajból tud tápanyagot felvenni. Elég hetente vagy két hetente egyszer, de nagy mennyiségben 50-100 l víz/növény szabadföldön. Ha menet közben esik az eső az nem jelent felmentést, legfeljebb egy-két napot csúsztatni lehet az öntözésen.

Tuja ápolása cserépben

A tuja gondozása cserépben kissé más. Ha marad a konténerben a teraszon, akkor kézzel megtapogatva a földet, lehet érezni kell-e öntözni. De  nyáron minden másnap öntözni kell a tőzeges földkeverék miatt. Széles, de nem túl magas tálcát is lehet alátenni, azt feltöltve vízzel lehet ritkítani az öntözés gyakoriságát. Csak ki ne igya a kutya.

A tuja trágyázása

Ebben az esetben a tuja trágyázása sem maradhat ki, mert minimális a talajmennyiség, amit használhat a növény. Legalább havi rendszerességgel érdemes tápoldatozni, de mellette a lombtrágyázást is meghálálja.

Ha még erre sincs lendület, akkor a szerencse dolga, hogy meddig lesz a tuja a kertben vagy a teraszon.

A tuja teleltetése

Még a teleltetésről néhány szót. Magyar előállítású növényekkel dolgozom, amik megszokták a magyar teleket, nincsenek fagyási problémáik, mint esetleg az importnak. Így akár a kertben, akár a konténerben a teraszon, bírják a hideget, ha egészségesen mentek a télbe. A konténeres növényeket télen sem árt meglocsolni, ha alkalmas az időjárás.

A tuja átültetése

A tuja átültetése

Szerző: | máj 2, 2018 | Tuja gondozása

Néhány gondolat a tuja illetve formatuja ültetésének szabályairól…

A tujaültetés ideje

Csak konténeres formatujákat  készítek, ezeket elvileg  egész évben bármikor ki lehet ültetni. Nyilván télen átfagyott talajban körülményes lenne ültetőgödröt ásni, a talajt öntözővízzel  beiszapolni, meg egyáltalán a kertben  bogarászni akármit. Úgyhogy tűrhető hőmérsékletű és nagyjából száraz időszak a legjobb, hogy ne kelljen a sárban küzdeni( kivétel homoktalaj).

Tuja ültetése dézsában

A konténeres tuják másik nagy előnye, hogy nem kell a megvétel és hazavitel után azonnal kiültetni. Amikor éppen ideje, meg kedve van a kertbarátnak, ráér akkor is a műveletre. Ha pl. három hét múlva, akkor három hét múlva. Természetesen addig is ha más nem, locsolni azért kell.

A konténeres tuja átültetése szükséges lehet, ha már teljesen átszőtte a gyökere a rendelkezésre álló helyet a cserépben. Az új termesztőedény minimum 5 vagy inkább 10 l-el nagyobb legyen, hogy értékelhető mennyiségű friss örökzöld földkeveréket kapjon a tuja. A konténeres tuja átültetését bármikor végezhetjük, megfelelő öntözés mellett.

Az ültetés helye

A tuja a napos vagy félárnyékos helyet szereti, bár láttam már nagyra nőni épület árnyékos északi oldala mellett is. A formára nyírt tujákat általában szoliterként használják, ezért célszerű a lehetőségekhez képest különállóan elhelyezni a kertben, hogy érvényesülhessen a formája és jól látható legyen onnan, ahonnan általában gyönyörködni szeretnénk benne.

Az enyhén savanyú, de tápanyagban gazdag talajt szereti. A meszes talajban csak szenved. Magyarország nagy részén nincs ezzel probléma. Egy átlagos tujakedvelő egyáltalán nem biztos, hogy tudja,  kerti talaja megfelel-e  ezeknek a feltételeknek, kivétel ha már van tuja a kertben, mert akkor már látja.

Az interneten utána lehet nézni a terület talajféleségének, de egyszerűbb megnézni a szomszédban vagy a környéken van-e tuja. Ha nagyon nincs, akkor gyanús a helyzet.

Ha valaki teljesen biztosra akar menni, akkor szedjen a kertből 1 kg talajmintát és vigye be a legközelebbi talajvizsgáló laborba. Tudomásom szerint kb. 5000 Ft  az alapvizsgálat, amiben a pH és mész benne van. Ebben az esetben már igencsak precízek voltunk.

Az ültetés módja

Ültetőgödröt kell ásni, ami mélyebb és szélesebb legyen, mint a konténer mérete, hogy a gyökérzet könnyen tudjon megeredni. A gödör ásásnál agyagos, kötött talajon előfordulhat, hogy olyan kemény a föld, mint a beton. Ilyenkor vagy későbbre halasztjuk a dolgot vagy belocsoljuk a területet és másnap az átnedvesedett puhább talajban könnyebb dolgunk lesz.

Ha kész a gödör, akkor öntsünk bele 40-50 l vizet, hogy jól átnedvesedjen a gödör  alja és környéke. A gödör aljára tegyünk szerves trágyát vagy komplex műtrágyát, de inkább óvatosan, mert a sok tápanyag miatt erősen fog növekedni a tuja és többször kell nyírni, hogy tartsa a formáját. A trágyát le kell fedni egy réteg örökzöldhöz való földkeverékkel vagy kerti földdel, hogy ne égesse meg a növény  gyökerét ültetéskor.

A növényt ki kell húzni a konténerből óvatosan. Ha nem megy, mert előfordulhat, hogy  úgy beszövi a gyökérzet a talajt, hogy  befeszül a konténerbe, akkor fordítsuk az oldalára és görgessük 2-3 fordulatot a konténer oldalán. Így könnyen kijön.

Ezután kell függőlegesen  beleállítani a gödörbe, olyan mélyen, hogy a gödör tetejének a szintjétől  kb. 5-6 cm-el  mélyebben  legyen a növény talajának a felszíne. Majd a gödör maradék  részét is töltsük fel földdel.

Hátravan a belocsolás. Érdemes jól beáztatni, beiszapolni. Ne sajnáljuk a vizet tőle. Ha szeles idő várható, akkor érdemes kikötni egy karóhoz, míg  nem stabilizálódik, mert az erős szél elnyomhatja vagy akár  kidöntheti míg nedves a talaj.

Tuja ültetése ősszel és tavasszal

Ha valakinek a kertben lévő tuja átültetése jutna eszébe egy másik helyre, akkor az eddig leírtak vonatkoznak rá, de csak kora tavasszal vagy még inkább késő ősszel (november) a vegetációs időn kívül érdemes végezni, minél nagyobb földlabda kiásásával és átültetésével.