Tudnivalók a birsről – birsalmás receptek

Tudnivalók a birsről – birsalmás receptek

Tudnivalók a birsről – birsalmás receptek

A birsalma vagy birskörte a gyümölcsök mostohagyereke, mivel nyersen fogyasztva eléggé fanyar és kemény. Én mindenesetre nyersen is szeretem. De azoknak, akik nem ilyen fura az ízlésük, javaslom a jól bevált birsalmás recepteket

Ismerjük meg előbb, hogy mit kell tudni a birsről!

A birs növény ismertetése  – a birsalmafa gondozása

Birset napos helyen érdemes termeszteni. Magyarországon számos rezisztens birsfajta létezik:

  • CYDORA ROBUSTA®
  • LESKOVÁCI BIRS
  • VRANJA BIRS
  • stb.

Ezek a gyümölcsök nem sok gondozást igényelnek, és kevésbé fogékonyak a megbetegedésre. Fontos a jó vízelvezetésű talaj, valamint a rendszeres öntözés. A birsalma virágzásához teljes napsütésre van szükség. 

A birs gondozása: ültetés

Birset ültethetünk kicsi vagy nagy kertben egyaránt, akár konténerekben is termeszthető, ha szűkös a hely.

A birsalma csemetéket november és március között telepítsük, amíg azok nyugalmi állapotban vannak. Ha egynél több birset ültetünk, a csemetéket körülbelül 3,5 méter távolságra kell elhelyezni egymástól.

A birs vízigénye

Rendszeresen kell öntözni a vegetációs időszakban, hogy a talaj nedves legyen, különösen ha a nyár forró és száraz. A tárolóedények sokkal gyorsabban kiszáradnak, ezért különös figyelmet igényelnek. Télen érdemes a tárolóedényt “lábakra” helyezni,  hogy a felesleges víz kifolyhasson.

A birsalmafa trágyázása 

Kora tavasszal használjunk magas káliumtartalmú általános műtrágyát. Négyzetméterenként egy marékkal szórjunk a fák köré. Ha a fát fű veszi körül, akkor másfél marékkal adagoljuk a műtrágyát. Alkalmazhat ammónia-szulfátot is, 35 g/ négyzetméter mennyiségben. Ezután terítsünk talajtakarásként kerti komposztból vagy jól elkorhadt trágyából a fa köré, körülbelül 5-10 cm-es rétegben. Kéthetente trágyázzuk a  konténerekben növekvő birsalmát. Tél végén magas káliumtartalmú folyékony műtrágyát érdemes használni. Megoldás lehet még a mulcsozás is

Mikor virágzik a birs?

A birs virágzási ideje májusra esik. A birsalmafa virága feltűnő, fehér vagy kagylórózsaszínű virágokkal ékeskedik. A birsalma virága a rózsafélék (Rosaceae) család tagja, mutatós, ötszirmú virágai sárgászöld, aromás gyümölcsöket hoznak. 

A birs gondozása: a virágok fagy elleni védelme

Mivel a  birsalma viszonylag korán virágzik, ezért ha fagyot jósolnak, védjük a virágot a kisebb fákon kertészeti gyapjúval, és napközben távolítsa el, hogy a beporzó rovarok hozzáférjenek a virágokhoz. Nagyobb birs ültetvény esetén a legismertebb ilyen fagyvédelmi módszer a füstölés, klasszikusan nem égő, csak parázsló anyag (pl. szalmabála) begyújtása. A módszer alapvető célja a kisugárzás csökkentése: füst előállításával akadályozzák meg a talaj- és növényfelszín erőteljes lehűlését. A módszer hőmegőrző képessége meglehetősen kicsi, mindössze 1-2 ºC-os védelmet nyújt.

A birsalmafa gondozása: metszés

A birsalma leginkább az előző évben készült hajtások csúcsán termő. A birsalmát télen, nyugalmi állapotban kell megmetszeni. Távolítsuk el az elhalt, beteg vagy sérült ágakat, és ritkítsuk a kisebb ágaket, ahol túl sűrű. A jó termés érdekében javítsuk a fényáteresztést és a légáramlást. Az ágvázat az almafához hasonlóan alakítsuk ki. 

A legrégebbi ágak legfeljebb negyedét távolítsuk el úgy, hogy visszavágjuk a kiindulási pontig vagy az eltávolítandó ág átmérőjének egyharmadának megfelelő hajtásig. 

A birs gondozása – érés, szüret

A birsalmaszedés időpontját a fajta jellemzőkön túlmenően részben az egész éves időjárás határozza meg. Szeptember végétől október közepéig érik jellemzően a birslama. Az előbbi linkre kattintva megtudhatjuk, hogy évről-évre miként befolyásolta a birsalma szüretet és vásárt az időjárás. 

Még több infó a birsalmáról vagy birs körtéről: Birs (Cydonia oblonga) alma vagy körte?

Legújabb birs receptek 

Ha már leszedtük az almát, valahogy fel is kellene használni. A birs pálinka főzés is jó ötlet, de érdemes kipróbálni a jól bevált birsalmás recepteket!

A legfrissebbek:

Mezőgazdasági épületek szigetelése

Mezőgazdasági épületek szigetelése

Mezőgazdasági épületek szigetelése

Hogy lehet megszüntetni a páralecsapódást utólagos hőszigeteléssel? Megfelel-e a célnak a PUR-hab?

Magyarországon a mezőgazdasági épületekhez előszeretettel alkalmaznak  könnyűszerkezetes csarnokokat, mivel ezek nagy fesztávolságok áthidalására is alkalmasak.

 

 

A fedett tárolók, gépszínek, hidegraktárak, gabonatárolók általában egyszerű szigeteletlen épületek, pl. trapézlemez profilokkal burkolt acél vázas csarnokok. Viszont itt is figyelni kell a párakicsapódás veszélyére.

 

 

Állattartásra szolgáló épületeknél (pl. sertéshizlalda, istálló, lovarda stb.) és a feldolgozó, kiszolgáló épületeknél pedig mindenképpen szükség van hőszigetelt csarnokra vagy utólagos csarnok szigetelésre..

 

 

Mi az oka a pára lecsapódásának és hogyan függ össze a szigeteléssel? Miért fontos a különféle épületek falainak és a tető szigetelése? Mi a poliuretán hab és mik a legfőbb tulajdonságai?

 

 

Páralecsapódás oka és megszüntetése

 

 

A pára lecsapódásának oka a több nedvességet tárolni képes meleg levegő hideg felülettel való érintkezése, ahol a kondenzvíz is keletkezik.  Az elégtelen szigetelésű épületekben időjárásváltozás esetén kondenzvíz problémája számos felületen előfordulhat, beleértve a falakat, a födémen és más fémes alapszerkezeteken is.

 

 

Sokan nem tudják, de az energia-ráfordítás több, mint ötödét  az épületek fűtése  és hűtése teszi ki,  amiben nagy szerepet játszik az épületek nem megfelelő szigetelése. Hőszigeteléssel azonban jelentősen csökkenthető ennek az energiafelhasználásnak mennyisége és az összes energiafelhasználáson belüli aránya is, végre búcsút inthetünk a páralecsapódás következtében a fejünkre csepegő kondenzvíz kellemetlen élményének is. A szigetelés jelentősége

 

 

Az épületek szigetelésére utólag is van mód, ennek egyik leghatékonyabb formáját a szórt poliuretán hab felhordása szolgálja, mely hatékony védelmet nyújt az időjárási tényezők ellen. A szórásos technológia lehetővé teszi, hogy a szigetelő hab minden olyan felületre eljuttatható legyen, ahol hőveszteség és hőhidak fordulhatnak elő. Az egészségre ártalmatlan szórt poliuretán hab legfőbb előnyei közé tartozik időtállósága, ami lehetővé teszi a hosszútávú energiamegtakarítást. Az előnyeiről bővebben a  PUR-szigetelő Kft. cikkje számol be.

 

 

Az  által szórt poliuretán hab szigetelés egy olyan technológia, amellyel már nem csupán hézag kitöltésre korlátozódik, hanem tökéletes hő- és vízszigetelő rendszert építhető vele ki. A molekuláris szerkezetű, zártcellás szigetelőhab cellafalai a vizet nem, a páradiffúziót viszont átengedik, ezáltal hab a vizet zárja, miközben “lélegzést” biztosít a szigetelt felületnek. A nemzetközi elismeréssel és több, mint 20 éves szakmai tapasztalattal rendelkező PUR-Szigetelő Kft. is ezt a speciális, szórt felhordásos módszert alkalmazza.

 

 

A poliuretán hab jellemzői

 

 

A poliuretán hab – más néven PUR hab, purhab – a 21. század egyik legjobb hatásfokkal rendelkező szigetelő anyaga. Kifejlesztése Otto Bayer német kémikus nevéhez fűződik. A széles körben használt poliuretán hab egy szivacsos szerkezetű műanyag, amelyben gázzal töltött cellák találhatók, ezáltal megszilárdult állapotában nagyon jó hő-, hang- és vízszigetelő tulajdonsággal rendelkezik.

 

 

A poliuretánt is főként kőolaj alapán állítják elő kőolajfinomítói termékekből. Széles hőmérsékleti tartományban ellenálló anyag, aminek legnagyobb előnyét kiváló hőszigetelő képessége jelenti, emellett tökéletes vízzáró jelleggel rendelkezik. Ellenáll a nagy terheléseknek, porózus felépítése tökéletes tapadást tesz lehetővé vízszintes- és függőleges felületeknél egyaránt. Hátrányként hozható fel relatív gyúlékonysága és csekély UV-sugárzás ellenálló-képessége, ami ellen a PUR-szigetelő Kft. egy speciális UV-védő bevonatot alkalmaz.

 

 

Poliuretánból a habok széles skálája állítható elő a lágytól a keményhabig, a lágyság az alkalmazott habosító anyag (szén-dioxid) mennyiségének függvénye. Kemény haboknál pentán gáz kerül a hab zárt celláiba. Két alaptípusa a beltéri használatra alkalmas nyitott cellás és és a merevebb, lassabban táguló zárt cellás purhab.  Utóbbi magas vízállóságának és szilárdságának köszönhetően kültéren, magas páratartalmú helyiségekben is használható. Ideális alapfalak, mennyezeti szerkezetek, tetők és padlók szigetelésére. Használatos raktárak, ipari csarnokok, hűtőházak, állattenyésztés épületeinek szigetelésére is.

 

 

A műanyagok egyik legsokoldalúbb termékcsoportjaként elsősorban a ruha-, az autó- és bútoriparban használják. A kemény polimereket szerkezeti anyagként használják az elektronikai-, az autó-, a bútor- és az építőiparban. Megfelel az építőipar kihívásainak, bonyolult épületek egyszerű és gyors szigetelése valósítható meg vele. Megoldásként szolgál az elöregedett, bemohásodott és beázó palatetők szigetelésére is.Hőszigetelő anyagként 1954-ben használtak először. Épületeknél legfontosabb felhasználási területe a globális felmelegedéshez vezető széndioxid-kibocsátás mérséklésének megfizethető, tartós és biztonságos módját jelentő hő- és vízszigetelés.

 

Kapcsolódó cikkek