A tuja száradása, sárgulása – miért pusztulnak el a tuják? Okok és megoldások

A tuja száradása, sárgulása – miért pusztulnak el a tuják? Okok és megoldások

Szerző: | jún 6, 2024 | Tuja gondozása

Az utóbbi években Magyarországon egyre gyakrabban tapasztaljuk, a tuják, különösen az oszlopos, smaragd tuják sárgulását, száradását és pusztulását. Miért pusztulnak el a tuják? Az alábbiakban összegyűjtöttük a  leggyakoribb okokat és a lehetséges megoldásokat, hogy megóvjuk növényeinket.

Miért pusztulnak el a tuják Magyarországon? Lássuk a tuja száradás okait!

A tuják kedvelt dísznövényei a magyar kerteknek, de az utóbbi években egyre többször találkozunk azzal a problémával, hogy száradnak vagy pusztulnak. A sárga levelű tuják nagyon lehangoló látványt nyújtanak. Sajnos a klímaváltozás (globális felmelegedés)  sem kíméli ezeket a  népszerű dísznövényeket.  (Klímapolitikai Intézet)​​ (Greenpeace)​​ (Másfélfok)​. Nézzük először a a tuja betegségeinek a jeleit!https://mitjelent.hu/szotar/klimavaltozas/

Levélsárgulás

Az egyik leggyakoribb első jele a problémának a tuják leveleinek sárgulása. Ez a folyamat a hajtáscsúcstól indul, és fokozatosan terjed az egész növényre. A sárga levelek hamarosan barnulni kezdenek, majd elszáradnak.

Tuja belső száradása

A tuják belső részei is száradásnak indulhatnak, ami nehezebben észrevehető, de komolyabb problémát jelez. A belső száradás gyakran a talajnedvesség hiányának, illetve a gyökerek károsodásának következménye.

Levélvesztés és ágelhalás

A levelek elszáradása és lehullása mellett az ágak is elhalhatnak. Ez különösen akkor fordul elő, ha a növény már súlyosan fertőzött vagy gyengült a kedvezőtlen környezeti feltételek miatt.

A tuja száradás okai – szárazság és hőhullámok, vízhiány és nem megfelelő öntözés

A tuják számára a megfelelő vízellátás alapvető fontosságú, különösen a hosszabb és intenzívebb száraz időszakok, valamint a hőhullámok növekedése miatt. Gyakran előfordul, hogy a nyári hőség és szárazság idején a növények nem kapnak elegendő vizet, ami száradáshoz vezet. A vízhiány különösen nyáron okoz gondot, amikor a talaj gyorsan kiszárad, és a növények nem jutnak elegendő vízhez. Ez a jelenség gyakran belső száradáshoz vezet, amelynek első jelei a levelek elsárgulása és elhalása. A rendszeres és bőséges öntözés elengedhetetlen, különösen a fiatal növények esetében.

Szélsőséges csapadékeloszlás

A klímaváltozás hatására nemcsak a száraz időszakok, hanem a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék is gyakoribbá válik. Az ilyen intenzív esőzések túlterhelhetik a talajt, ami nem képes megfelelően elvezetni a vizet. A tuják gyökerei ilyenkor túl sok vízhez jutnak, ami szintén káros hatású lehet. Ez a kettős hatás – a szárazság és a túlzott csapadék – különösen nehéz helyzetbe hozza a növényeket.

Talajminőség és tápanyaghiány

A tuják gyökerei érzékenyek a talaj minőségére. A rossz vízelvezetésű, agyagos talajok, valamint a tápanyaghiány gyakori problémák. Ezek a tényezők gátolják a tuják egészséges fejlődését és hozzájárulnak a száradáshoz​.

A tuja száradás okai  – új kártevők és betegségek megjelenése

A melegedő klíma kedvez az olyan új kártevők és betegségek megjelenésének, amelyek korábban nem voltak jelen Magyarországon. Például a Pestalotiopsis nevű gombás fertőzés, amely a tuják pikkelyleveleit támadja meg, és száradásos tüneteket okoz. Ezen kívül a takácsatka is egyre gyakoribb, amely száraz, meleg időben szaporodik, és a tuják leveleinek sárgulásához és kiszáradásához vezet.

Megoldások és védekezési lehetőségek

A klímaváltozás okozta kihívások ellenére is lehetőségünk van arra, hogy megfelelő gondozással és elővigyázatossággal megóvjuk tujáinkat és biztosítsuk egészséges növekedésüket. 

Környezeti tényezők figyelembevétele

A tuják ültetésekor figyelembe kell venni a helyi környezeti tényezőket, mint a talaj típusa és a mikroklíma. A megfelelő hely kiválasztása és a növények igényeinek megfelelő gondozás hosszú távon biztosíthatja egészséges növekedésüket​ 

Megfelelő öntözés és talajkezelés

A rendszeres öntözés és a talaj megfelelő kezelése alapvető fontosságú. Száraz időszakokban különösen figyelni kell a talaj nedvességtartalmának fenntartására. Használjunk mulcsot, hogy megőrizzük a talaj nedvességét. Az esti vagy kora reggeli órákban végzett öntözés segíthet elkerülni a párolgási veszteségeket. A talaj minőségének javítása érdekében érdemes komposztot vagy más szerves trágyákat használni. Ezzel biztosíthatjuk a tuják számára szükséges tápanyagokat, valamint javíthatjuk a talaj szerkezetét és vízmegtartó képességét​ 

Betegségek és kártevők elleni védekezés

A tuják rendszeres ellenőrzése és a megfelelő növényvédő szerek alkalmazása segíthet megelőzni a betegségek és kártevők okozta károkat. Fontos a megelőzés, mert a már kialakult fertőzéseket nehezebb kezelni.

Szárazságtűrő fajták ültetése

Olyan tuja fajták ültetése, amelyek jobban tűrik a szárazságot és a szélsőséges időjárási körülményeket, hosszú távon megoldást jelenthet. A Thuja occidentalis ‘Brabant’ például jobban ellenáll a szárazságnak.

A klímaváltozás hatásai és hosszú távú megoldások

A klímaváltozás következtében a szélsőséges időjárási jelenségek egyre gyakoribbá válnak, ami tovább növeli a tujákra nehezedő stresszt. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében fontos a fenntartható kertészeti gyakorlatok alkalmazása, mint például a víztakarékos öntözési rendszerek és az ellenálló növényfajták kiválasztása​ 

A tuják száradásának és pusztulásának számos oka lehet, de a megfelelő gondozási módszerekkel és a környezeti tényezők figyelembevételével jelentősen csökkenthetjük ezek kockázatát. A klímaváltozás okozta kihívások ellenére is lehetőségünk van arra, hogy egészséges és szép tujákat neveljünk kertünkben.

Mikor, mit lehet metszeni?

Mikor, mit lehet metszeni?

Szerző: | febr 21, 2023 | Mezőgazdaság, Tennivalók a kertben, Tuja gondozása

A kertészkedés számos előnnyel jár, mint például az egészséges életmód, a kreatív kifejezés és a természetes szépség létrehozása. Azonban, hogy a kerted mindig egészséges és szép maradjon, fontos tudni, mikor és hogyan kell metszeni a növényeket. A megfelelő metszés nem csak a kerted szépségét növeli, hanem elősegíti a növények növekedését és egészségét is. Ebben az útmutatóban áttekintjük, mikor és mit kell metszeni Magyarországon.

  1. Az első lépés a megfelelő metszés megértése

A növények metszése nem csak esztétikai szempontból fontos, hanem a növények egészsége és növekedése szempontjából is. A metszés lehetővé teszi a növényeknek, hogy több energiát fektessenek az egészséges növekedésbe és a termelésbe. A megfelelő metszés nem csak a természetes szépséget növeli, hanem megakadályozza a növények elpusztulását, betegségek kialakulását és a betegségek terjedését is.

  1. A megfelelő időpont kiválasztása a metszésre

A megfelelő időpont kiválasztása nagyon fontos a növények metszése során. A megfelelő időpontban történő metszés elősegíti a növények egészséges növekedését és csökkenti a sérüléseket is. A metszés időpontja az adott növény típusától és a metszés céljától függ. A legjobb időpont a téli pihenő időszaka, amikor a növények aktív növekedése és virágzása már befejeződött.

  1. Gyümölcsfák metszése mikor esedékes?

A gyümölcsfák metszése nagyon fontos a termés mennyisége és minősége szempontjából. A gyümölcsfák metszése két időpontban történik: az egyik a nyugalmi időszakban, a másik a másik időpont, amikor a gyümölcsfák metszése ajánlott, az a nyár vége, illetve az ősz eleje. Ekkor a friss hajtások már megkeményedtek, és jobban láthatóvá válnak a fa koronájának struktúrája és formája.

A metszés során a cél az, hogy a gyümölcsfák ágainak aránya és az egész fa aránya is megfelelő legyen, így a fa egészségesen növekedhet és termelhet. A metszés során a túlterhelt, beteg vagy sérült ágakat kell eltávolítani, hogy a fa energiája a termések képzésére és az egészséges hajtások növekedésére koncentrálódjon.

A metszés során a korona közepét is ki kell tisztítani, hogy elegendő fény juthasson a fa alacsonyabb szintjeire is. A túl magasra nőtt ágakat is el kell távolítani, hogy a fa alacsonyabb ágai is jól fejlődhessenek.

A gyümölcsfák metszésekor fontos az is, hogy ne vágjuk le az összes hajtást, mert ez megakadályozza a termés képződését. A metszés során meg kell tartani azokat a hajtásokat, amelyek a következő évre termést fognak hozni.

A különböző gyümölcsfajtáknak eltérő metszési igényei vannak. Például a cseresznyefák metszésekor nem ajánlott a tavaszi metszés, mert ez vérbölcsősödést okozhat a fában. A cseresznyefát inkább nyár végén vagy ősszel érdemes metszeni.

A megfelelő időben elvégzett gyümölcsfametszés nemcsak a termés minőségét és mennyiségét javítja, hanem a fa élettartamát is meghosszabbítja. A rendszeres metszés lehetővé teszi, hogy a fa egészségesen és erősödve növekedjen, és a termés minden évben bőséges legyen.

Ha gyümölcsfáját szeretné megfelelően megmetszeni, mindig kérje szakember segítségét. A metszés során ugyanis nagyon fontos az egészséges ágak meghagyása és a sérült ágak eltávolítása, hogy a fa ne sérüljön és ne veszítse el produktivitását.

  • Almafa: Az almát általában a tél végén lehet metszeni, amikor a fa pihen. Az almákat minden évben meg kell metszeni, hogy az új hajtások jól nőjenek, és a fa ágai erősebbek legyenek.
  • Körtefa: A körtefát a tavasz elején lehet metszeni. A metszés elősegíti a termés minőségét és mennyiségét, valamint javítja a fa ágainak formáját.
  • Cseresznyefa: A cseresznyefát legjobban a tavasz elején lehet metszeni. A metszés elősegíti a fa alakjának javítását és megakadályozza a túlzott növekedést, ami javítja a termés minőségét.
  • Szilvafa: A szilvafát legjobban a tavasz elején lehet metszeni, amikor a fa még pihen. A szilvafák metszése elősegíti az ágak megfelelő formáját és az új hajtások kialakulását. A metszés javítja a termés minőségét és mennyiségét, valamint megakadályozza a túlzott növekedést.
  • Meggyfa: A meggyfát a virágzás után, nyár elején lehet metszeni. A metszés elősegíti a termés minőségét és mennyiségét, valamint megakadályozza a túlzott növekedést. Fontos, hogy ne vágjuk le az összes hajtást, mert az új hajtásokon teremnek majd a következő évi termések.
  • Barackfa: A barackfát a tavasz elején lehet metszeni, amikor a fa még pihen. A metszés elősegíti az ágak megfelelő formáját és az új hajtások kialakulását. A metszés javítja a termés minőségét és mennyiségét, valamint megakadályozza a túlzott növekedést.
  • Diófa: A diófát a nyár végén vagy ősszel lehet metszeni, amikor a fa már elhullatta a leveleit. A metszés elősegíti az ágak megfelelő formáját és a termés minőségét és mennyiségét. A diófa erős növekedése miatt fontos, hogy ne vágjuk le az összes hajtást, mert az új hajtásokon teremnek majd a következő évi termések.
  1. Hogyan lehet a fák metszésével javítani a termést?

A termést befolyásoló tényezők között kiemelt szerepet kap a növények metszése. Ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni, hiszen a helyesen elvégzett metszés nagyban hozzájárulhat a növény egészségéhez és termésének mennyiségéhez.

Az almafák metszése például kulcsfontosságú a termés megfelelő minősége és mennyisége szempontjából. A metszés során el kell távolítani a beteg, törött és keresztező ágakat, így a fa több energiát fordíthat az egészséges ágak növekedésére, ami pozitív hatással van a termésre. Az almafák általában február elején metszendők, mielőtt a rügyek kinyílnának.

A cseresznyefák metszése általában július elején történik, miután befejeződött a termés betakarítása. Az ágakat úgy kell metszeni, hogy a növénynek legyen elegendő árnyéka, és megakadályozzuk a gyümölcs túlzott napsugárzásnak való kitettségét. Emellett a cseresznyefák metszése elősegíti a termések egyenletes eloszlását a fán.

A szilvafák metszése szintén nagyon fontos. Az ágakat általában a nyár végén vagy az ősz elején kell eltávolítani. A metszés során a beteg, sérült vagy túl sűrű ágakat kell eltávolítani. A szilvafák esetében a helyes metszés hozzájárul a fa korai éréséhez és a termések nagyobb méretéhez.

A körtefák metszése általában a téli időszakban történik. Az ágakat úgy kell metszeni, hogy a fa ne legyen túl sűrű, így a termések könnyebben kifejlődhetnek és megfelelően érhetnek.

Összefoglalva, a gyümölcsfák metszése nagyon fontos a termés minősége és mennyisége szempontjából. Az almát a tél végén lehet metszeni, a körtefát a tavasz elején, a cseresznyefát és a szilvafát is a tavasz elején, míg a meggyfát és a barackfát a virágzás után, nyár elején célszerű metszeni. A diófát pedig a nyár végén vagy ősszel érdemes metszeni. A metszés során fontos figyelembe venni a fa alakját és a hajtások helyét, hogy megfelelő termés alakulhasson ki.

  1. Mit kell tudni a sövények metszéséről?

Mit kell tudni a sövények metszéséről? A sövények metszése a kertészeti munkák leggyakoribb része. A megfelelő metszési technika alkalmazása azonban nem mindig egyszerű.

A sövények metszése nem csak esztétikai okokból fontos, hanem a növények egészsége és fejlődése szempontjából is. A megfelelő metszési időpont és technika kiválasztása fontos, hogy a sövények szépek és egészségesek maradjanak.

A sövényeket általában két alkalommal metszik meg: tavasszal és ősszel. A tavaszi metszés általában a virágzás után történik, míg az őszi metszés az éves növekedési ciklus végén, azaz az első fagy előtt ajánlott.

A sövények metszésének célja az ágak megfelelő alakítása és rövidítése, hogy a sövény sűrűbb, egészségesebb és ápoltabb legyen. A metszés során a beteg vagy károsodott ágakat el kell távolítani, hogy megakadályozzuk a további betegségek terjedését és a sövény romlását.

A sövények metszésekor fontos, hogy a metszőolló éles legyen, hogy ne okozzon sérülést a növénynek. Az ágakat 45 fokos szögben kell levágni, hogy a víz ne gyűljön össze az ág végén, ami a fa rothadásához vezethet. A metszés során a sövény magasságát és szélességét is figyelembe kell venni, hogy megfelelő méretű és formájú maradjon.

A sövények metszésével kapcsolatosan gyakran felmerülő kérdések között szerepel az is, hogy milyen gyakran kell metszeni a sövényt. Ez általában a sövény típusától és a környezeti feltételektől függ. Általánosságban elmondható, hogy a sövényeket évente legalább egyszer, de inkább kétszer kell metszeni.

Összefoglalva, a sövények metszése fontos része a kertészeti munkáknak, és számos tényezőt kell figyelembe venni annak érdekében, hogy a sövények szépek és egészségesek maradjanak. A megfelelő metszési technika és időpont kiválasztása segíthet abban, hogy a sövények ápoltak és szépek maradjanak évről évre.

6. Hány fokban lehet metszeni?

A metszést általában akkor végezzük, amikor a növény nyugalmi állapotban van, azaz télen vagy korán tavasszal. Az optimális hőmérséklet a metszéshez általában 0 és 5 fok között van, de a konkrét hőmérséklet a növényfajtól és az időjárási körülményektől függően változhat. Ha túl hideg van, a növények könnyebben megsérülhetnek, ha pedig túl meleg, akkor a sebek nehezebben gyógyulnak, ami hosszú távon káros hatással lehet a növényekre. A metszést általában száraz időben végezzük, hogy a sebek gyorsabban begyógyuljanak, és ne legyenek kitéve a nedvesség okozta fertőzéseknek.

A tuja metszése, visszavágása

A tuja metszése, visszavágása

Szerző: | máj 2, 2018 | Tuja gondozása

A tuja metszése, visszavágása

A cserepes szobortuják az idő előre haladtával valamelyest kinőnek a formájukból.  Ez nem jelent olyan nagy problémát, amit ne lehetne egy kis kézügyességgel, olló vagy fűszegélynyíró segítségével orvosolni.

A tuja nyírásának ideje

A formára nyírt növények esetén lényeges kérdés a tuja metszésének ideje. A tuja visszavágása április  és szeptember közt célszerű, hogy a vágás utáni friss hajtások be tudjanak érni, el ne fagyjanak.

A már kialakított formából kilógó hajtásokat kell a rendelkezésre álló eszközökkel (olló, metszőolló, stb.) lenyírni, visszaigazítani ahányszor jónak látjuk. A növekedéstől függően kb. 4-szer évente.

A megadott időszakon belül a nyári nagy melegben nem jó a tuja visszavágás, mert a vágáshelyeknél csúnyán visszaszárad, bár később kinövi.

A tuja metszése után rengeteg ág, zöld hulladék maradhat, amelyet nagy mennyiségben érdemes szakemberrel elszállíttatni. Többek között itt talál szállítási lehetőséget: Örökzöld, fenyő és tuja hulladék elszállítása.

 

A tujakertész segít!

Ha a formatuja nagyon kinőne a formájából, akkor hozzám elhozva díjazás ellenében visszaigazítom, ha lehetséges.

További témák:

A TUJA ÁPOLÁSA, ÖNTÖZÉSE, TRÁGYÁZÁSA

A TUJA ÁTÜLTETÉSE

 

 

 

SEO árak – hasonló honlap optimalizálásához

Antikaotika-SEO: Google keresőoptimalizálás, SEO árak

A tuja ápolása, öntözése, trágyázása

A tuja ápolása, öntözése, trágyázása

Szerző: | máj 2, 2018 | Tuja gondozása

Alapvetően azt kell eldönteni, hogy mennyi időt, pénzt, energiát kíván valaki befektetni a tuja ápolásába, de az a cél, hogy erős egészséges növényünk legyen, mert az ellenállóbb a betegségekkel és kártevőkkel szemben.  Legjobb, ha évente négyszer kap vegyszeres növényvédelmet  gomba-, atka-, rovarölő szerekkel a tuja trágyázása és a tuja öntözése mellett.

Ha ez bármi okból nem megy, akkor évi egyszer komplex műtragya kiadása és 4-5-ször lombtrágya kijuttatása megfelelő öntözés mellett kielégíti a tuja trágyázás igényét.

Tuja locsolása, öntözése

Ha ez is sok, akkor rendszeres öntözés feltétlen szükséges. Ez a minimum, hogy egészséges legyen a szabadföldi növényünk, mert a talajból tud tápanyagot felvenni. Elég hetente vagy két hetente egyszer, de nagy mennyiségben 50-100 l víz/növény szabadföldön. Ha menet közben esik az eső az nem jelent felmentést, legfeljebb egy-két napot csúsztatni lehet az öntözésen.

Tuja ápolása cserépben

A tuja gondozása cserépben kissé más. Ha marad a konténerben a teraszon, akkor kézzel megtapogatva a földet, lehet érezni kell-e öntözni. De  nyáron minden másnap öntözni kell a tőzeges földkeverék miatt. Széles, de nem túl magas tálcát is lehet alátenni, azt feltöltve vízzel lehet ritkítani az öntözés gyakoriságát. Csak ki ne igya a kutya.

A tuja trágyázása

Ebben az esetben a tuja trágyázása sem maradhat ki, mert minimális a talajmennyiség, amit használhat a növény. Legalább havi rendszerességgel érdemes tápoldatozni, de mellette a lombtrágyázást is meghálálja.

Ha még erre sincs lendület, akkor a szerencse dolga, hogy meddig lesz a tuja a kertben vagy a teraszon.

A tuja teleltetése

Még a teleltetésről néhány szót. Magyar előállítású növényekkel dolgozom, amik megszokták a magyar teleket, nincsenek fagyási problémáik, mint esetleg az importnak. Így akár a kertben, akár a konténerben a teraszon, bírják a hideget, ha egészségesen mentek a télbe. A konténeres növényeket télen sem árt meglocsolni, ha alkalmas az időjárás.

A tuja átültetése

A tuja átültetése

Szerző: | máj 2, 2018 | Tuja gondozása

Néhány gondolat a tuja illetve formatuja ültetésének szabályairól…

A tujaültetés ideje

Csak konténeres formatujákat  készítek, ezeket elvileg  egész évben bármikor ki lehet ültetni. Nyilván télen átfagyott talajban körülményes lenne ültetőgödröt ásni, a talajt öntözővízzel  beiszapolni, meg egyáltalán a kertben  bogarászni akármit. Úgyhogy tűrhető hőmérsékletű és nagyjából száraz időszak a legjobb, hogy ne kelljen a sárban küzdeni( kivétel homoktalaj).

Tuja ültetése dézsában

A konténeres tuják másik nagy előnye, hogy nem kell a megvétel és hazavitel után azonnal kiültetni. Amikor éppen ideje, meg kedve van a kertbarátnak, ráér akkor is a műveletre. Ha pl. három hét múlva, akkor három hét múlva. Természetesen addig is ha más nem, locsolni azért kell.

A konténeres tuja átültetése szükséges lehet, ha már teljesen átszőtte a gyökere a rendelkezésre álló helyet a cserépben. Az új termesztőedény minimum 5 vagy inkább 10 l-el nagyobb legyen, hogy értékelhető mennyiségű friss örökzöld földkeveréket kapjon a tuja. A konténeres tuja átültetését bármikor végezhetjük, megfelelő öntözés mellett.

Az ültetés helye

A tuja a napos vagy félárnyékos helyet szereti, bár láttam már nagyra nőni épület árnyékos északi oldala mellett is. A formára nyírt tujákat általában szoliterként használják, ezért célszerű a lehetőségekhez képest különállóan elhelyezni a kertben, hogy érvényesülhessen a formája és jól látható legyen onnan, ahonnan általában gyönyörködni szeretnénk benne.

Az enyhén savanyú, de tápanyagban gazdag talajt szereti. A meszes talajban csak szenved. Magyarország nagy részén nincs ezzel probléma. Egy átlagos tujakedvelő egyáltalán nem biztos, hogy tudja,  kerti talaja megfelel-e  ezeknek a feltételeknek, kivétel ha már van tuja a kertben, mert akkor már látja.

Az interneten utána lehet nézni a terület talajféleségének, de egyszerűbb megnézni a szomszédban vagy a környéken van-e tuja. Ha nagyon nincs, akkor gyanús a helyzet.

Ha valaki teljesen biztosra akar menni, akkor szedjen a kertből 1 kg talajmintát és vigye be a legközelebbi talajvizsgáló laborba. Tudomásom szerint kb. 5000 Ft  az alapvizsgálat, amiben a pH és mész benne van. Ebben az esetben már igencsak precízek voltunk.

Az ültetés módja

Ültetőgödröt kell ásni, ami mélyebb és szélesebb legyen, mint a konténer mérete, hogy a gyökérzet könnyen tudjon megeredni. A gödör ásásnál agyagos, kötött talajon előfordulhat, hogy olyan kemény a föld, mint a beton. Ilyenkor vagy későbbre halasztjuk a dolgot vagy belocsoljuk a területet és másnap az átnedvesedett puhább talajban könnyebb dolgunk lesz.

Ha kész a gödör, akkor öntsünk bele 40-50 l vizet, hogy jól átnedvesedjen a gödör  alja és környéke. A gödör aljára tegyünk szerves trágyát vagy komplex műtrágyát, de inkább óvatosan, mert a sok tápanyag miatt erősen fog növekedni a tuja és többször kell nyírni, hogy tartsa a formáját. A trágyát le kell fedni egy réteg örökzöldhöz való földkeverékkel vagy kerti földdel, hogy ne égesse meg a növény  gyökerét ültetéskor.

A növényt ki kell húzni a konténerből óvatosan. Ha nem megy, mert előfordulhat, hogy  úgy beszövi a gyökérzet a talajt, hogy  befeszül a konténerbe, akkor fordítsuk az oldalára és görgessük 2-3 fordulatot a konténer oldalán. Így könnyen kijön.

Ezután kell függőlegesen  beleállítani a gödörbe, olyan mélyen, hogy a gödör tetejének a szintjétől  kb. 5-6 cm-el  mélyebben  legyen a növény talajának a felszíne. Majd a gödör maradék  részét is töltsük fel földdel.

Hátravan a belocsolás. Érdemes jól beáztatni, beiszapolni. Ne sajnáljuk a vizet tőle. Ha szeles idő várható, akkor érdemes kikötni egy karóhoz, míg  nem stabilizálódik, mert az erős szél elnyomhatja vagy akár  kidöntheti míg nedves a talaj.

Tuja ültetése ősszel és tavasszal

Ha valakinek a kertben lévő tuja átültetése jutna eszébe egy másik helyre, akkor az eddig leírtak vonatkoznak rá, de csak kora tavasszal vagy még inkább késő ősszel (november) a vegetációs időn kívül érdemes végezni, minél nagyobb földlabda kiásásával és átültetésével.